A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai
A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai

Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt kórokozókkal. (A kézmosás történetéről szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Semmelweis azt is felfedezte, hogy nemcsak a „hullaanyag” okozhat fertőzést, hanem ...

A mikrobiológia kezdetei
A mikrobiológia kezdetei

Egy új világ tárult fel 1674-ben Anton van Leeuwenhoek kereskedő, amatőr kutató szeme előtt, amikor a saját maga által készített első mikroszkóp segítségével megpillantotta a baktériumokat. Leeuwenhoek ezzel egy új tudományágat, a mikrobiológiát indította útjára, amelynek tudományos megalapozására a 19. század végén került sor, és Louis Pasteur kémikus munkája nyomán bontakozott ki. Ez a tudományág vizsgálja a mikroszervezeteket, azaz az összes olyan ...

Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei
Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei

Az ókori egyiptomiak, akárcsak más korok népei, előszeretettel hordtak amuletteket vagy amulettekkel díszített ékszereket. Mágikus világnézetükkel összefüggésben az amulettek viselésének célja a természetfeletti erők megidézése volt: védelem betegségek, balesetek, tragédiák ellen. Ezt támasztja alá az is, hogy ezeknek a talizmánoknak a megnevezésére több szót is használtak, amelyek mind a védelemre, elővigyázatosságra, egészségre utaló igékből ...

Irodalmi járványok 1. rész
Irodalmi járványok 1. rész

A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.

Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című novellafüzérének az 1348-as firenzei nagy pestisjárvány adja az alapját. A kerettörténet szereplői a halálos fertőzés elől elvonulnak egy vidéki birtokra, ahol ...

Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész
Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész

A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendi k (a „meghalás művészete” címet viselő könyvek) tájékoztatnak, feltételezi a haldokló aktív közreműködését.

A rokonok, barátok, ...

Náthanevek
Náthanevek

Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosz nak, latinul destillatio nak, ha a torkot, bronkhosz nak, illetve raucedo nak, ha pedig az orrot, korüdzá nak vagy gravedo nak nevezték. A náthaféleségek gyűjtőneve azonban egyszerűen rheuma , vagyis „folyás” volt.

A katarrhosz (kata + rhein = lefolyni) név és fordítása a latin destillatio (de + ...

Az első védőoltás
Az első védőoltás

Miután a 18. század elején a fekete himlő elleni védekezés eszközeként Európában is megjelent a varioláció, nagy népszerűségre tett szert a kontinensen. Az 1750-es évektől az európai uralkodóházak is előszeretettel alkalmazták ezt az eljárást, így Mária Terézia, II. Frigyes porosz és XVI. Lajos francia uralkodó is. (A variolációról szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Az 1700-as évek végén megjelent egy másik védekezési mód is fekete himlő ellen: a ...

„A mi szanatóriumunk” – Az Erzsébet Királyné Szanatórium
„A mi szanatóriumunk” – Az Erzsébet Királyné Szanatórium

A tbc vagy tuberkulózis, régies nevén gümőkor egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Az esetek döntő hányadában a tüdőt támadja meg, és szövődményei végzetesek lehetnek. A betegség a fertőzött beteg tüdejében keletkező gümő v. göb latin neve, a tuberculum után kapta nevét. A gümők megakadályozzák a tüdő normális működését, és toxikus anyagokat is termelve megmérgezik az emberi testet.

Az emberiséget ...

Gyógyhóhérok
Gyógyhóhérok

Az Európa-szerte, így hazánkban is elterjedt hiedelmek szerint a hóhérok mágikus gyógyító erővel is rendelkeztek. Németországban a 18. században még a hóhér pallosát a tüdőbetegek mellkasára fektették, hátha meggyógyulnak tőle, vagy a gyermekágyas nő fölött lengették, hogy a szülést ezzel megkönnyítsék, az akasztáshoz használt kötelet pedig torokgyík (diftéria) ellen alkalmazták.


ho_he_rok_praxis_rerum_criminalium_iconibus_illustrata_antwerpen_beller_1562.jpg

Hóhérok előkészület közben (illusztráció, Joos de Damhouder: ...

A tbc elleni védekezés magyar úttörője – Okolicsányi-Kuthy Dezső
A tbc elleni védekezés magyar úttörője – Okolicsányi-Kuthy Dezső

Hazánkban a tbc-t 1850 óta követik nyomon az adatelemzések. Robert Koch (1843–1910) felfedezése után 12 évvel vezették be a Koch-féle gyógymódot, a szervezett tbc elleni küzdelem pedig 1894-ben vette kezdetét. 1896-ban Okolicsányi-Kuthy Dezső (1869–1947) orvos, tüdőgyógyász számolt be a betegség elleni küzdelemmel összefüggésben Németországban szerzett tapasztalatairól.

tuberkolo_zis.jpgTuberkolózisban szenvedő nő (Fotó: U. S. National Library of Medicine, Digital ...

A kézmosás történetéből
A kézmosás történetéből

A víz tisztító hatása tagadhatatlan, érthető hát, miért tulajdonítottak e folyadéknak – mint a négy mitologikus őselem egyikének – majd valamennyi ismert hiedelemkörben mágikus erőt. A víz mágikus erejébe vetett hit a kézmosásnak több helyütt betöltött, fontos rituális szerepére is magyarázatul szolgál. Évezredekkel Semmelweis előtt a kéz megtisztítása tehát nem annyira a testi, mint inkább a lelki higiéniát szolgálta.

A zsidó vallás kétféle ...

Vastüdő
Vastüdő

Az 1950-es évek elején hazánkban is megjelenő járványos gyermekbénulás (poliovírus okozta gyermekbénulás, latinul poliomyelitis , Heine-Medin-kór) legsúlyosabb formájában légzésbénulást okozott. A súlyos betegek életének megmentése érdekében fejlesztették ki a vastüdőnek nevezett szerkezetet. A készülék tulajdonképpen egy nagy acélhenger, amelyből a beteg feje kilátszik. A hengerben szivattyú működésével biztosították a légnyomás ütemes ...

A fekete himlő első ellenszere
A fekete himlő első ellenszere

Oktatási segédanyag a 10. osztályosok számára:   https://learningapps.org/display?v=pohhurm1j20  

A járványtörténet lapjaira a fekete himlő (Variola vera) az egyik legpusztítóbb ragályként írta be magát. A lappangási időt követően a beteg magas láztól, izomfájdalomtól és kimerültségtől szenvedett, majd pár nappal később, a testhőmérséklet normalizálódását követően megjelentek a testen a gombostűfejnyi foltok, amelyek hólyagos kiütésekké ...

Szürcsölő
Szürcsölő

A képen látható tárgy Teleki Mihály (1634–1690) erdélyi kancellár szürcsőlőjének másolata a 19. századból. A családi címerrel és a kancellár összes rangjának felsorolásával díszített, tengeri kagyló alakú, ezüstözött szürcsölőt a fogatlan kancellár etetésekor használták. A szűrő megakadályozta, hogy csont vagy csontszilánk kerüljön a beteg szájába. Gyógyteák itatására is használták.

67-946-1_a_szerk.jpg

MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum  ...

Halotti rítusok a nagy járványok idején 1. rész
Halotti rítusok a nagy járványok idején 1. rész

Abban bizonyos vagy, hogy meg kelljen halnod:

De idejét, helyét annak nem tudhatod.

Kemény számadásra elő kell állanod:

Ezer szóra sem lesz egyet mit mondanod.

 

Nyéki Vörös Mátyás (1575 k.–1654) Egy szentelt vitéznek készülőt-fújó trombitája az emberi gyarlóságról című művének sorai hűen tükrözik a költő korának keresztény gondolkodásmódját, amely a halálra való mindennapi lelki készületre intette az elmúlással amúgy is ...

A járványok világa

Utolsó kommentek