A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel) foglalkozik.
Hogyan alakult ki az orvosi mikrobiológia?
Ha időben visszatekintünk, láthatjuk, hogy sok esetben előbb jelent meg egy-egy hatékony megelőzési és kezelési módszer, mint magát a betegséget okozó kórokozó felismerése. Gondoljunk például Semmelweis Ignác (1818–1865) magyar orvos klórmeszes fertőtlenítésére, vagy Edward Jenner (1749–1823) angol sebész himlő elleni védőoltására.
Anton van Leeuwenhoek (1632–1723) németalföldi zoológus, amatőr kutató a 17. században már vizsgálta a mikrovilágot az általa készített nagyítójával, majd leírta a parányi lények mozgását, felfedezte a vérben a vörösvérsejteket, az ondóban a spermiumokat, és le is rajzolta a látottakat.
„Élő állatkák” az ember szájüregéből. Leeuwenhoek rajza (1683) (Wikimedia Commons)
Az orvosi mikrobiológia jelenős fejlődése azonban csak az 1860-as években kezdődött meg. Ez a folyamat Louis Pasteur (1822–1895) francia mikrobiológus és Robert Koch (1843–1910) német orvos, mikrobiológus nevéhez fűződik.
Pasteur megfigyelte, hogy ha az egészséges selyemhernyók a betegek közé kerülnek, maguk is megfertőződnek. Mikroszkópjával tanulmányozta a beteg hernyók belsejét, és a bennük talált apró gömböcskéket, majd hamar le is vonta azt a következtetést: a gömböcskék a betegség biztos jelei. Ez adta számára az ötletet, hogy bizonyos betegségek valamilyen apró élőlények közvetítésével terjednek. Számos védőoltást dolgozott ki a lépfene, a veszettség és a kolera megelőzésére. 1888-ban megalapította a Pasteur Intézetet Párizsban, ahol tanítványaival együtt kutatásokat folytatott. Rájött, hogy az ételek és az italok megromlásáért a mikroorganizmusok felelősek, melyeknek a számát rövid ideig tartó melegítéssel lecsökkentheti. A módszer a tudós neve után a pasztőrözés nevet kapta, amely nélkülözhetetlenné vált a tej tartósításban.
Louis Pasteur egy nyúl agyvelőjét a veszettség vírusával oltja be (Wikimedia Commons)
Robert Koch számos kórokozót fedezett fel. Azonosította a tuberkulózist okozó baktériumot, azaz a Mycobacterium tuberculosist és kidolgozta tenyésztésének módszerét. Az ő nevéhez fűződik a kórokozók szilárd agaragar (tengeri vörösmoszatokból nyert anyag) táptalajra történő beoltása, szaporítása, a laboratóriumi technológiák bevezetése. Kochnak a baktériumok speciális festési eljárásának kidolgozásában is fontos szerepe volt. Meghatározta a patogenitás, vagyis a kórokozók megbetegítő képességét jellemző négy követelményt, amelyet Koch féle posztulátumnak nevezünk:
- a kórokozónak a beteg szervezetben minden esetben jelen kell lennie
- a kórokozó tiszta tenyészetben izolálható legyen
- az izolátum a kísérleti állatban hasonló betegséget okozzon
- a kórokozó a beteggé tett állatból is visszanyerhető legyen
A tüdőbetegséget okozó baktérium felfedezésének 100 éves évfordulójára kiadott emlékbélyeg a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) 1982-ben (Wikimedia Commons)
Hazánkban a mikrobiológia oktatását Hőgyes Endre (1847–1906) orvos, egyetemi tanár indította el a 19. század végén Budapesten, az általa megalapított Pasteur Intézetben. Itt folyamatosan biztosította a veszettség elleni védőoltást, megfelelő hígítással javított a vakcina minőségén, ezáltal kevesebb komplikáció lépett fel, mint az eredetileg Pasteur által kidolgozott oltásnál. Több mint tízezer veszett állat harapása miatt megfertőződött embernek mentette meg így az életét, akik az ország egész területéről érkeztek, hogy megkapják a védőoltást.
Hőgyes Endre emléktáblája az egykori budapesti Pasteur Intézet épületének falán (Wikimedia Commons)
A háziállatok rendszeres, kötelező veszettség elleni oltása révén, napjainkban már nagyon ritkán fordul elő a betegség. A legnagyobb gondot a vadon élő és a veszettség vírusával fertőzött emlősállatok harapása jelenti.
Veszettség elleni oltási területre figyelmeztető plakát (Wikimedia Commons)
Deákné dr. Kempf Helga
Online oktatási segédanyag biológia és kémia tantárgyakhoz
A linkre kattintva irány a Websuli!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.