A vírusok működési mechanizmusa, járványszerű terjedése nem csak a természetben figyelhető meg. Mesterséges környezetben, a számítógépek világában is előfordulnak – de főleg előfordultak – vírusjárványok, amelyek sok hasonlóságot mutatnak a biológiai vírusok működésével, terjedésével. A…
Aszklépiosz (vagy latin nevén Aesculapius) a görög-római mitológiában több mint kétezer éve a gyógyítás istene. A görög orvosok ősatyjukat, hivatásuk forrását tisztelték benne. Szimbólumai – a kígyó és a bot – a mai napig megtalálhatók különféle egészségügyi épületek falán, elég csak a…
Az elmúlt évek sokat emlegetett járványos betegsége a kanyaró (morbilli), amelyet sokáig vörös himlőnek is neveztek. A vírus okozta betegségről már a 7. századtól születtek leírások. Első részletes ismertetése Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (860–932) perzsa orvostól származik, aki a himlőt…
A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos…
A firenzei Palazzo Pitti természettörténeti és fizikai stúdiójában 1775-től működött Felice Fontana (1730–1803) anatómus vezetésével az a viaszmodelláló műhely, ahol olyan európai hírű viaszszobrászok dolgoztak, mint pl. Clemente Susini (1754–1814) vagy Paolo Mascagni (1752–1815). A tudományos és…
„Egy fővárosi kis szabómester négy gyermekét skarláttal szállították be a fertőzőkórházba. A négy gyermek egyike már a skarlát előrehaladott hámlási időszakában volt és súlyos skarlátos vesebajban szenvedett, a többi háromnak a betegsége is nem egy időben támadt. Három nap múlva bekerül friss…
1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban…
A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel)…
I. Iustinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc életében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Az uralkodó az egykori Római Birodalom helyreállítására törekedett mind…
Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi…
A történelem ismert járványai közül, a pestis mellett a legtöbbet a lepráról hallhattunk tanulmányaink során. A régi nevén bélpoklosságként is emlegetett betegség kórokozója a Mycobacterium leprae, mely legjellemzőbb megjelenési formájában a végtagok és az arc csonkulását okozza. A baktériumot…
Hosszú évekbe telt, amíg egy tüdőgyógyász, dr. Ábrahám Erzsébet diplomái eljutottak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, a kacskaringós utat most nem részletezem. A tárgyak, iratok bekerülése éppen arra a koronavírus-járvány miatti bezárást megelőző hétre esett, amikor még folyt a múzeumi…
Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők…
A szlávok és románok körében igen régóta élt a hiedelem, amely szerint egyesek haláluk után démoni lényekké válnak, sírjukból lélektelen testükkel visszajárnak, megbetegítik az élőket, sőt járványt is terjesztenek ekképpen. Miután a Habsburgok 17. század végi háborúik során az Oszmán Birodalom egyes…
A 18. század eleji Magyarországon és Erdélyben szinte évente pusztított a pestis. Kevesen tudják, hogy még a Rákóczi szabadságharcnak is gyakorlatilag a járvány vetett véget. A pestisjárványok elleni szervezett védelmet csak a század végére sikerült kiépíteni az ekkor még Magyarországtól független…
Az 19. század derekán az ideális szépségű nő légiesen sovány, áttetsző fehér bőrű, piros ajkú és csillogó szemű volt. A mai szemmel különösnek tűnő szépségideál hátterében egy akkor már pusztító járvány, a tbc állt. A tuberkulózis ekkor már világszerte népbetegségnek számított, de az okát még nem…
A vitustánc – orvosi nevén chorea Sancti Viti – állítólag Szent Vitus geislingeni kápolnájáról kapta nevét. Ennél a kápolnánál ugyanis, a 12–13. században, minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, és addig táncolt egyfolytában, amíg össze nem esett. A táncot ekkoriban nem betegségnek,…
Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket?…
A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendik (a…
Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosznak, latinul destillationak, ha a torkot, bronkhosznak, illetve raucedonak, ha pedig az orrot, korüdzának vagy gravedonak nevezték. A…
Az Európa-szerte, így hazánkban is elterjedt hiedelmek szerint a hóhérok mágikus gyógyító erővel is rendelkeztek. Németországban a 18. században még a hóhér pallosát a tüdőbetegek mellkasára fektették, hátha meggyógyulnak tőle, vagy a gyermekágyas nő fölött lengették, hogy a szülést ezzel…
A víz tisztító hatása tagadhatatlan, érthető hát, miért tulajdonítottak e folyadéknak – mint a négy mitologikus őselem egyikének – majd valamennyi ismert hiedelemkörben mágikus erőt. A víz mágikus erejébe vetett hit a kézmosásnak több helyütt betöltött, fontos rituális szerepére is magyarázatul…
A járványtörténet lapjaira a fekete himlő (Variola vera) az egyik legpusztítóbb ragályként írta be magát. A lappangási időt követően a beteg magas láztól, izomfájdalomtól és kimerültségtől szenvedett, majd pár nappal később, a testhőmérséklet normalizálódását követően megjelentek a testen a…
Utolsó kommentek