A járványok világa

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Kitaibel Pál és a klórmész felfedezése

Ma, a vírusos világjárvány idején a védekezés egyik kulcsszava a kézmosás. A megelőzésnek ez a módja szinte mindenki fejében szorosan kötődik Semmelweis Ignáchoz (1818–1865), az első orvoshoz, aki megfigyelései és az általa gyűjtött statisztikai adatok segítségével bebizonyította, hogy a betegségek részben kontaktus, részben pedig eszközök, levegő segítségével is terjedhetnek.

1_ke_p_8.jpgFranz Hanfstaengl (1804–1877) bajor festő 1836-os litográfiája egy kézmosó hölgyet ábrázol (Wellcome Digital Collection)

Semmelweis – éppen szigorú intézkedéseinek bevezetésével – bizonyította azt is, hogy a fertőzések megelőzhetők. Előírásainak összességéből épül fel a ma is érvényes Semmelweis-doktrina, az aszepszis alapja, amely magában foglalja mindazokat az eljárásokat, tevékenységeket, amelyek megakadályozzák, hogy a kórokozók, a baktériumok, a gombák, a vírusok a beteg, esetleg az egészséges szervezet közelébe kerüljenek és betegséget okozzanak.

2_ke_p_5.jpgOrvos kézmosás közben 1936-ban (Fortepan, adományozó: Rothman család, képszám: 19252)

Tudjuk, hogy Semmelweis a klórmeszes kézmosást tartotta hatékonynak a kórokozók terjedése elleni védekezésben. Azt viszont kevesen tudják, hogy a klórmész előállítása is egy magyar kutató, Kitaibel Pál (1757–1817) nevéhez fűződik.

3_ke_p_kitaibel_pa_l.jpgLántz József 1829-es portréja Kitaibel Pálról

Ha felütjük a klórmész felfedezésével, leírásával foglalkozó nemzetközi irodalmat, Kitaibel nevét egyik sem említi, pedig feljegyzései egyértelműen bizonyítják, hogy ő már 1795-ben, tehát három évvel Smithson Tennant (1761–1815) angol kémikus előtt előállította a klórmeszet és leírta a tulajdonságait is. Kitaibel nevéhez számos más, a kémia és az ipar területén is alkalmazott felfedezés, eljárás kapcsolódik. A világon először állította elő a ferrociánsavat, amelyet ő berlini kéksavnak nevezett el. Számos, a cukoriparban ma is alkalmazott eljárást dolgozott ki. Emellett ásványvizeket analizált és írt le, de jelentősek az ásvány- és kőzettan, az állattan és a botanika területén elért eredményi is.

Dr. Szabó Katalin

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr1215728974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @midnight coder: "Matyinak meg látom, itt is elszabadult a kecskéje." - Hehehe.. de kihajították... (2021.03.19. 14:40) Pestis és antiszemitizmus
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @MAXVAL birсaman közíró: "Csak a kereszténység tudta megszakítani ezt az ősi mintát." - hahaha..... (2021.03.19. 14:39) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @midnight coder: "inkább azt csodálom, hogy a zsidók egyáltalán létezhettek abban a középkori Euró... (2021.03.19. 13:49) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @to:rppapa: "a mostani Covid idején éppen az ortodoxok voltak azok, akik nem voltak hajlandók beta... (2021.03.19. 13:47) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @MAXVAL birсaman közíró: Ez egész egyszerűen nem igaz. A zsidók elleni pogromokhoz ugyanúgy a paps... (2021.03.19. 13:41) Pestis és antiszemitizmus
  • Utolsó 20
süti beállítások módosítása