Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos (vagy épp pogány) eszközt, amelytől védelmet vagy gyógyulást reméltek. Az érintkezéses, azaz átviteli és az analógiás, vagyis hasonlóságon alapuló mágiára épülő amulettek bajelhárító funkcióval bírtak, többnyire a testen viselték őket. Számos típusuk ismert: pestistallérok, Zakariás-keresztek, kegyérmek, breverlek (többosztatú szentképecskék tokban), szentelmények stb. A pestis ellen óvó ábrázolásoknak különféle ikonográfiai típusai (ábrázolási szabályai) alakultak ki, amelyek sokszor egymással összekapcsolódva jelentek meg a különféle amuletteken, kegyérmeken.
A pozitív energiákat megmozgató fehér mágia eszközei közül szépségükkel is kiemelkednek az ún. pestistallérok, pestisérmek, amelyeknek az elnevezése is tükrözi, hogy a fekete halál ellen próbáltak védelmet nyújtani. Ezek nemesfémből (ezüst, arany) készültek, anyaguk az amulettek csodálatos erejét volt hivatott növelni.
Maler, Christian (1578–?): Pestisérem, ezüst, aranyozott, 1617. (elő és hátlap) (MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 78.1.130. Fotó: Blahák Eszter)
Mózes IV. könyve (21,8–9) tartalmazza azt a történetet, melyben az Úr tüzes kígyókkal büntette a pusztai vándorlásba belefáradt, elégedetlenkedő zsidó népet. Mózes isteni parancsolatra ércből kovácsolt kígyót feszített egy póznára, és aki erre rátekintett, megmenekült a haláltól. Az ószövetségi jelenet előképe Krisztus kereszthalálának, miként Jézus mondotta: „Amint Mózes teremtette a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,14–15)
A menekvést hozó érckígyóra és a feszületre tekintés analógiáján alapul a – főképp a 16. századtól elterjedő – pestistallérok, illetve pestisérmek amulettszerepe. Az érmék előlapjára általában a mózesi érckígyó felmutatását vésik, a hátlapon pedig a megfeszített Krisztus látható. A kereszt tövében Ádám koponyája jelzi, hogy Jézus önfeláldozásával az emberiséget váltotta meg annak paradicsomi, eredendő bűnétől. Az érckígyó megjelenhet a Megváltást szimbolizáló keresztre tekeredve is.
Érckígyó, amely az 1784-ben alapított Kígyó patika díszcégére volt. Itália, 17. század 2. fele. (MNM–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 97.261.1. Fotó: Blahák Eszter)
Horányi Ildikó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.