1622-ben avatták szentté Xavéri Szent Ferencet (1506–1552), aki a jezsuita rend egyik alapítója volt, és többek között Indiában és Japánban teljesített missziós szolgálatot. A baszk származású áldozópap a Távol-Kelet pápai legátusaként mindenütt szeretettel és a meggyőzés erejével térített, elítélte…
Jókai Mór A fekete vér című regényében az 1831-es magyarországi ún. „nagy kolerajárvány” váratlan és végzetszerű terjedését a következőképpen festi le:
„Először jelent meg Európában. Hogyan jött? Hogyan támadt? Azt nem tudja megmondani senki. Úgy utazott egyik országból a másikba, vidékről vidékre.…
„–Joachim, zsebében a » Kék Henrik« (ahogyan Frau Stöhr azt a lapos üvegszerszámot nevezni szokta, méghozzá olyan konokul szemérmetlen arccal, hogy Hans Castorp mindannyiszor a lelke mélyéig megbotránkozott) …” (Thomas Mann: A Varázshegy)
Magyarországon a 19. század végére a tbc (tuberkulózis vagy…
A fekete himlő elleni védőoltás – amelynek alapanyaga a tehénhimlő során keletkező kiütésekből származott – hatásosságának köszönhetően gyorsan elterjedt Európa-szerte. Magyarországon a 19. század első éveitől nem csupán az orvosok tollából jelentek meg művek a himlő elleni védekezés legújabb…
„A háború a férfiakat kaszálta, a spanyol többnyire nőket és gyermekeket söpört le az élők sorából. Karinthy sem sejti még, hogy mire ér haza Besztercebányáról, ahová felolvasni hívták. A felesége már lázban feküdt” – írja visszaemlékezéseiben Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, a Karinthy-család…
A 19. század végére a mikroszkópok mindennapos használata már nemcsak a kutatások, hanem az oktatómunka részét is képezte. Az oktatásban alkalmazott mikroszkóphasználatot Lenhossék József (1818–1888) találmánya, a polymikroszkóp forradalmasította. Lenhossék ugyan anatómus volt, és nem…
Aszklépiosz (vagy latin nevén Aesculapius) a görög-római mitológiában több mint kétezer éve a gyógyítás istene. A görög orvosok ősatyjukat, hivatásuk forrását tisztelték benne. Szimbólumai – a kígyó és a bot – a mai napig megtalálhatók különféle egészségügyi épületek falán, elég csak a…
A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos…
A firenzei Palazzo Pitti természettörténeti és fizikai stúdiójában 1775-től működött Felice Fontana (1730–1803) anatómus vezetésével az a viaszmodelláló műhely, ahol olyan európai hírű viaszszobrászok dolgoztak, mint pl. Clemente Susini (1754–1814) vagy Paolo Mascagni (1752–1815). A tudományos és…
1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban…
Hosszú évekbe telt, amíg egy tüdőgyógyász, dr. Ábrahám Erzsébet diplomái eljutottak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, a kacskaringós utat most nem részletezem. A tárgyak, iratok bekerülése éppen arra a koronavírus-járvány miatti bezárást megelőző hétre esett, amikor még folyt a múzeumi…
Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők…
Az itáliai romantika egyik híres regénye, Alessandro Manzoni (1785–1873) A jegyesek című műve – amelyről Goethe is elismerő véleménnyel írt –, 1827-ben jelent meg. A történet a 17. században játszódik és egy Milánó környéki jegyespárról szól, akik éppen az esküvőjükre készülnek. A szép Luciára…
Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt…
Az ókori egyiptomiak, akárcsak más korok népei, előszeretettel hordtak amuletteket vagy amulettekkel díszített ékszereket. Mágikus világnézetükkel összefüggésben az amulettek viselésének célja a természetfeletti erők megidézése volt: védelem betegségek, balesetek, tragédiák ellen. Ezt támasztja alá…
A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.
Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című…
A tbc vagy tuberkulózis, régies nevén gümőkor egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Az esetek döntő hányadában a tüdőt támadja meg, és szövődményei végzetesek lehetnek. A betegség a fertőzött beteg tüdejében keletkező gümő v. göb latin neve, a tuberculum…
Az 1950-es évek elején hazánkban is megjelenő járványos gyermekbénulás (poliovírus okozta gyermekbénulás, latinul poliomyelitis, Heine-Medin-kór) legsúlyosabb formájában légzésbénulást okozott. A súlyos betegek életének megmentése érdekében fejlesztették ki a vastüdőnek nevezett szerkezetet. A…
A képen látható tárgy Teleki Mihály (1634–1690) erdélyi kancellár szürcsőlőjének másolata a 19. századból. A családi címerrel és a kancellár összes rangjának felsorolásával díszített, tengeri kagyló alakú, ezüstözött szürcsölőt a fogatlan kancellár etetésekor használták. A szűrő megakadályozta, hogy…
Utolsó kommentek