Az elmúlt évek sokat emlegetett járványos betegsége a kanyaró (morbilli), amelyet sokáig vörös himlőnek is neveztek. A vírus okozta betegségről már a 7. századtól születtek leírások. Első részletes ismertetése Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (860–932) perzsa orvostól származik, aki a himlőt és a kanyarót tanulmányozva megállapította, hogy két különböző betegségről van szó.
A kanyarót sokáig a skarláttal és a himlővel keverték össze, és a vérszívó élősködőket tették felelőssé a betegség terjesztéséért. Kórokozóját 1952-ben John Franklin Enders (1897–1985) és Thomas C. Peebles (1921–2010) amerikai orvosbiológusok izolálták, így lehetővé vált az oltóanyag kifejlesztése. Magyarországon a kanyaró elleni védőoltást 1969-ban vezették be, de azok a gyermekek, akik ezt megelőzően átestek a kanyarón és felépültek belőle, védettnek tekinthetők.
Kanyaróvakcina előkészítése a tiranai (Albánia) Higiéniai és Epidemiológiai Intézetben. Két műtéti köpenyt viselő technikus apró bemetszéseket végez a tojásokon (Wikimedia Commons)
A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, és lázas, hurutos, majd az azt követő kiütéses szakasz jellemző rá. A kanyarófertőzések száma az 1870-es években emelkedett meg Magyarországon, és a legnagyobb kanyarójárványok hazánkban 1882 és 1897 között voltak. Sajnos ezt követően sem volt olyan év, amelyben egy-két hónapra ne alakult volna ki kanyarójárvány, amely több ezer gyermek halálát követelte. A betegség kezelését nehezítette, hogy a kanyarót gyakran bakteriális fertőzések is kísérték, amelyek gyógyítása az antibiotikumok felfedezéséig rendkívül nehéz feladat volt.
Kanyarós gyermekről készült felvétel az 1950-es évekből (U.S. National Library of Medicine)
A skarláthoz hasonlóan a kanyarót is tipikus iskolabetegségnek tartották, amely az őszi és a tavaszi hónapokban támad, és különösen a 4–7 év közötti gyermekekre veszélyes. A járvány terjedését sokáig a gyermekek teljes körű elkülönítésével próbálták megakadályozni, és azoknak a házaknak az ajtajára, ahol kanyarós betegről tudtak, piros színű figyelmeztető cédulát ragasztottak fel.
A kanyarós betegeknek és hozzátartozóinak tilos volt elhagyni a piros cédulával megjelölt házat (U.S. National Library of Medicine)
Az ellene kifejlesztett védőoltás bevezetése után az esetek száma az 1980-as évekre fokozatosan csökkent. Ezt a tendenciát az 1989-es év szakította meg, amikor – valószínűleg a hatástalan védőoltás következtében – 16 000 megbetegedést jelentettek. Az 1989 után születettek már két oltást kapnak, egyet 15 hónapos, egyet pedig 11 éves korukban, így ők egy életre szóló védettséget élveznek a kanyaróval szemben.
Vámos Gabriella
Online oktatási segédanyag 11. osztályosok számára
A linkre kattintva irány a Websuli!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.