Gyógynövényeink egy része nevében is őrzi azt a hitet, hogy a betegségek fő eredője maga a Teremtő, gyógyulni is csak az ő kegyelme által lehet (pl. Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere, Szent Barbara füve stb.). Az erdők, mezők által adományozott gyógyszerkincset ezért is hívták Isten…
A pestis és más járványos betegségek ellen a gazdagabbak gyakran folyamodtak drágakövekhez, aranyporhoz vagy a mitikus egyszarvú szarvához (unicornis), míg az úgynevezett medicina pauperumok – a szegényeknek írott orvosi tanácsadók – olcsóbb szereket (rutát, hagymát, tormát, sóskát, ecetet – és…
Sajnos a járványos betegségektől való félelem, a tudományos magyarázatok hiánya és az „örök” emberi ostobaság ragályos időkben számtalan összeesküvés-elméletet szül – nem csak hajdan, napjainkban is. A betegség és a terjedés okát kereső műveletlen, sokszor fanatizálható népességre mindig is jellemző…
A 19. század második felétől rendszeresen visszatérő skarlát (vörheny, vörös) elleni ún. passzív oltóanyagot, vagyis azt a szérumot, amely során a betegség elleni kész ellenanyagot juttatták a szervezetbe, Georgii Norbertovich Gabritschewsky (1860–1907) orosz tudós fejlesztette ki 1905-ben. Ez az…
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos (vagy épp pogány) eszközt, amelytől védelmet vagy gyógyulást reméltek. Az érintkezéses, azaz átviteli és az analógiás, vagyis hasonlóságon alapuló mágiára épülő amulettek…
Eleink a pestis és más járványos betegségek ellen dietetikus (életmódbeli), fizikális, sebészi és gyógyszeres terápiával próbáltak védekezni. Ezek a módszerek lehettek megelőző és gyógyító jellegűek is. Mivel a betegségek okát csak találgathatták, célzatos kezelést nem tudtak alkalmazni, általában…
A kolerajárványok, amelyek az I. világháborúig többször is megjelentek Magyarországon, a betegeket kezelő orvosokra is nagy veszélyt jelentettek. Bakody József (1791–1845) győri orvos – aki az elsők között alkalmazta Magyarországon a hasonszenvi gyógymódot a kolerás betegek gyógyításában – egyes…
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos – vagy épp pogány – eszközt, amelytől védelmet, illetve gyógyulást reméltek. A mágikus, bajelhárító amuletteket többnyire a testen viselték, nyakba akasztva hordták, miként a…
Betegségek idején az emberiség gyakran fohászkodott földöntúli segítségért, különböző istenek, majd szentek közbenjárását kérte a gyógyuláshoz. A középkorban a döghaláltól való félelem a pestisszentek kultuszának megerősödéséhez vezetett, ám ezekhez a patrónákhoz, patrónusokhoz más ragályos…
Ma, a vírusos világjárvány idején a védekezés egyik kulcsszava a kézmosás. A megelőzésnek ez a módja szinte mindenki fejében szorosan kötődik Semmelweis Ignáchoz (1818–1865), az első orvoshoz, aki megfigyelései és az általa gyűjtött statisztikai adatok segítségével bebizonyította, hogy a betegségek…
Semmelweis Ignác (1818–1865) felfedezését idézve Berend Pál (1898–1944?) újságíró „A modern orvostudomány hatalmas fegyvere: a fertőtlenítés” címmel közölt cikket az akkor már országszerte ismert és használt Lysoform fertőtlenítőszerről a Tolnai Világlapjában. Ekkorra a Lysoformnak már nem kellett…
Albert Bruce Sabin (1906–1993) bakteriológus és gyermekgyógyász orvosi diplomáját 1931-ben New Yorkban szerezte. 1934-től az angliai Lister Intézetben (Lister Institute of Preventive Medicine), majd hazatérve a Rockefeller Intézetben dolgozott kutatóként. 1939-től egy cincinnati gyermekkórházban…
Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi…
Az 19. század derekán az ideális szépségű nő légiesen sovány, áttetsző fehér bőrű, piros ajkú és csillogó szemű volt. A mai szemmel különösnek tűnő szépségideál hátterében egy akkor már pusztító járvány, a tbc állt. A tuberkulózis ekkor már világszerte népbetegségnek számított, de az okát még nem…
A dajkaság intézménye végigkíséri az emberi történelmet. A 19. századtól kezdődően már nemcsak az arisztokrata, de a polgári családokban is egyre elterjedtebb és divatosabb magatartás volt, hogy dajkát fogadtak az újszülöttek mellé. A szárazdajka csak felügyelte a gyermeket, a szoptatós dajkák…
Hazánkban a Mária Terézia (1717–1780) nevéhez kapcsolódó reformok teremtették meg az államilag szabályozott egészségügy alapjait. Az 1770-ben kiadott egészségügyi alaprendelete (Generale normativum in re sanitatis) már járványügyi kérdésekre és feladatkörökre is kitért. A modern közegészségügyi…
Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket?…
Egy új világ tárult fel 1674-ben Anton van Leeuwenhoek kereskedő, amatőr kutató szeme előtt, amikor a saját maga által készített első mikroszkóp segítségével megpillantotta a baktériumokat. Leeuwenhoek ezzel egy új tudományágat, a mikrobiológiát indította útjára, amelynek tudományos megalapozására a…
A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendik (a…
Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosznak, latinul destillationak, ha a torkot, bronkhosznak, illetve raucedonak, ha pedig az orrot, korüdzának vagy gravedonak nevezték. A…
Az Európa-szerte, így hazánkban is elterjedt hiedelmek szerint a hóhérok mágikus gyógyító erővel is rendelkeztek. Németországban a 18. században még a hóhér pallosát a tüdőbetegek mellkasára fektették, hátha meggyógyulnak tőle, vagy a gyermekágyas nő fölött lengették, hogy a szülést ezzel…
A víz tisztító hatása tagadhatatlan, érthető hát, miért tulajdonítottak e folyadéknak – mint a négy mitologikus őselem egyikének – majd valamennyi ismert hiedelemkörben mágikus erőt. A víz mágikus erejébe vetett hit a kézmosásnak több helyütt betöltött, fontos rituális szerepére is magyarázatul…
„Abban bizonyos vagy, hogy meg kelljen halnod:
De idejét, helyét annak nem tudhatod.
Kemény számadásra elő kell állanod:
Ezer szóra sem lesz egyet mit mondanod.”
Nyéki Vörös Mátyás (1575 k.–1654) Egy szentelt vitéznek készülőt-fújó trombitája az emberi gyarlóságról című művének sorai hűen…
Utolsó kommentek