Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos – vagy épp pogány – eszközt, amelytől védelmet, illetve gyógyulást reméltek. A mágikus, bajelhárító amuletteket többnyire a testen viselték, nyakba akasztva hordták, miként a Zakariás-keresztet is, amely a 17–18. században vált a pestis ellen óvó kellékek közkedvelt darabjává. Formája kettős kereszt, amely a spanyol Caravaca de la Cruz városáról kapta a nevét (Caravaca-kereszt). Itt őrzik ugyanis azt a Szent Kereszt ereklyét, amelyhez egy legenda is kötődik. 1231-ben, midőn a mórok kifosztották a várost, Szent Genesius (Chirinos atya) feszület híján nem tudott szentmisét celebrálni, azonban két angyal a segítségére sietett: egy díszes kereszttel ajándékozták meg, amelybe Krisztus keresztjének egy darabkáját foglalták.
Exemplar Genuinum. Szt. Zakariás Jérusalemi Püspöktől régi írások-között fel-talált Szent Keresztnek valóságos jele, mellyet Constantzinápolyban, és TridentomVá[r]ossában mirígy-ellen a’ Hívek magokkal hordoztak, és ajtókra szegeztek. Rézmetszet, 1800 körül (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 85.323.1. Fotó: Blahák Eszter)
Az ereklyetartó tisztelete összefügg a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepével. 335-ben szentelték fel Jeruzsálemben azt a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár (272 körül–337) emeltetett Krisztus sírja fölé. Ekkor került a templom őrizete alá az a nem sokkal korábban előkerült kereszt, amelyre Krisztust feszítették. A féltve őrzött ereklyét azonban 614-ben a perzsák elrabolták Jeruzsálem püspökével, Zakariással egyetemben. A kiszabadított kegytárgyat Hérakleiosz császár (574 körül–641) 628-ban diadalmenet kíséretében vitte vissza a városba, azonban Zakariás megintette önhittségéért. A császár elszégyellte magát, ünnepi ruháját levéve mezítláb, gyalog vitte tovább a keresztet a krisztusi úton. Idővel az ereklye kis darabjai olyan templomokba kerültek, amelyek jelentőségét erősíteni kívánták a szent tárgy ereje által. Ugyancsak spanyol eredetű az a legenda, mely Szent Zakariás jeruzsálemi püspöknek tulajdonítja azokat a betegségtől óvó mágikus betűket, amelyek bibliai szövegek és zsoltáridézetek kezdőbetűit takarják.
Pestiskereszt előlapja. Szent Ginesius miséje. Németország, 17. század (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 78.1.423. Fotó: Blahák Eszter)
A Zakariás-kereszt mindezen legendák, történetek összetett hatására tett szert nagy jelentőségre. Az amulettek többségén feltűnnek a Zakariásnak tulajdonított mágikus betűjelek, de szerepelhet rajtuk Szent Genesius miséjének ábrázolása is. Sokszor kombinálják a Benedek-áldás betűjeleivel is, miként a legfontosabb segítő szentek alakjai is helyet kaphatnak rajta. A Zakariás-áldást tartalmazó pestiscédulákat lenyelhető kis papírdarabkák alakjában orvosság gyanánt is szedték, de többnyire nyakban hordva viselték, metszetes ábrázolását pedig ajtókra is szögezték.
Pestiskereszt hátlapja. Szent Ginesius miséje. Németország, 17. század (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 78.1.423. Fotó: Blahák Eszter)
Horányi Ildikó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.