Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket? Jellemzően olyan aprók, hogy közönséges mikroszkóppal nem is láthatóak.
A spanyolnáthát okozó vírus rekonstruált képe (Wikimedia Commons)
A vírusokat Dmitrij Ivanovszkij (1864–1920) orosz mikrobiológus fedezte fel 1892-ben, majd létezésüket elméleti módszerrel is bizonyította. Miközben a dohánylevelek mozaikos megbetegedését vizsgálta, feltételezte, hogy azt a baktériumoknál is parányibb élőlények okozhatják, amelyeket ő mikroszkópjával már nem láthat. Ezekről az úgynevezett szubmikroszkopikus lényekről csak néhány évtizeddel később, az elektronmikroszkóp felfedezésével tudtak képet alkotni.
Ernst Ruska (1906–1988) fizikus és Max Knoll (1897–1969) villamosmérnök az elektronmikroszkóp első tudományos bemutatását 1931-ben tartották meg Berlinben, majd 1933-ban megépítették az első ilyen műszert. Az elektronmikroszkóp segítségével nemcsak a vírusok váltak láthatóvá, hanem az orvostudományban alkalom nyílt arra is, hogy nyomon kövessék az individuális molekulák sejtekké, szövetekké történő bonyolult rendeződését. Természetesen ehhez más technikai újítások is hozzájárultak: új fixálási, beágyazási technikákat fejlesztettek ki, hogy ultravékony metszeteket tudjanak elkészíteni.
Az Ernst Ruska által készített első elektronmikroszkóp, amely a fénymikroszkópnál nagyobb felbontóképességgel rendelkezett. Deutsches Museum, München (Wikimedia Commons)
Az elektronmikroszkóp megalkotása és későbbi használata számos tudós áldozatos munkájának köszönhető. Marton László (1901–1979) fizikus tudományos eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy élő szervezeteket is vizsgálhassanak elektronmikroszkóp alatt. A Nature című folyóiratban 1934-ben megjelent tanulmányában bemutatta azt az általa kidolgozott eljárást, amely lehetővé tette, hogy az élő szervezetek ne porladjanak el a negatív nyomás és a magas feszültségű elektronok között.
Elektronmikroszkópot használó tudós az 1960-as években (Wikimedia Commons)
Dr. Szabó Katalin
Online oktatási segédanyag a középiskolák 9–12. osztályai számára
A linkre kattintva irány a Websuli!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.