Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt kórokozókkal. (A kézmosás történetéről szóló bejegyzésünk itt olvasható.)
Semmelweis azt is felfedezte, hogy nemcsak a „hullaanyag” okozhat fertőzést, hanem azok a páciensek is veszélyforrást jelentenek, akik gennyes váladékozással járó betegségekben szenvednek. Mindez a 19. században történt, amikor még sem antibiotikum, sem gumikesztyű, sem szájmaszk nem volt, sőt a vezetékes víz és a csatornarendszer is csak lassan, a század vége felé kezdett kiépülni.
A Királyi Magyar Tudományegyetem orvostanári testülete 1863-ban (Semmelweis az álló sorban balról a negyedik) MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 91.209.1. Fotó: Blahák Eszter. (A fotón szereplő személyek részletes leírása itt)
A magyar közegészségügy első apostolának is nevezett Fodor József (1843–1901) orvos és egyetemi tanár, több évtizedes küzdelmet folytatott a fertőző betegségek számának csökkentése, a lakosság egészségügyi körülményeinek javítása érdekében. Fontos célja volt a magyar higiéniai állapotok javítása, ezért laboratóriumában az egész ország területéről származó talaj- és kútvízminták szennyezettségét vizsgálta. Kutatásaival hozzájárult az árnyékszékrendszerek fejlesztéséhez. Ő kezdeményezte az iskolaorvosi hálózat kiépítését, az egészségügyi ismeretek széles körű terjesztését. 1901-ben a budapesti egyetem Nobel-díjra jelölte.
Fodor József társai körében. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 46 XII/2-A Fotó: Blahák Eszter
A modern hazai gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon (1872–1944) gyógyszerész főként organoterápiás gyógyszereket (állati eredetű szervekből, szövetekből és kivonatokból készült szereket) állított elő, amelyeket eleinte az Üllői úton lévő Sashoz címzett patikájában, később az 1907-ben Kőbányán létrehozott gyárában termelt.
Számos gyógyszerszabadalma volt: a Hyperol nevű fertőtlenítő tablettája szilárd halmazállapota és jó szállíthatósága miatt, az első világháborúban a katonai alapfelszerelés része lett. Ez a készítmény ma is jelen van a patikákban, a tabletta vízben oldva kiváló száj-, kéz- és sebfertőtlenítő szerként funkcionál.
Reklámfüzet, amely a Richter által gyártott Hyperolt is tartalmazza MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 2016.8.1. XI/2/B. Fotó: Blahák Eszter
Deákné dr. Kempf Helga
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.