A járványok világa

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei

Az ókori egyiptomiak, akárcsak más korok népei, előszeretettel hordtak amuletteket vagy amulettekkel díszített ékszereket. Mágikus világnézetükkel összefüggésben az amulettek viselésének célja a természetfeletti erők megidézése volt: védelem betegségek, balesetek, tragédiák ellen. Ezt támasztja alá az is, hogy ezeknek a talizmánoknak a megnevezésére több szót is használtak, amelyek mind a védelemre, elővigyázatosságra, egészségre utaló igékből származnak.

A legkorábbi ismert amulettek anyaga többnyire csont, kagyló vagy kő, formájuk állatokat idéz. Viselőjük belső tulajdonságaik alapján választotta a kívánt állat formájú talizmánt: az oroszlán erejét adta, a sündisznó az újjászületést jelképezte, a víziló általános bajelhárító szereppel rendelkezett.

skarabeusz_amulett_80-217-1_b.jpgSkarabeusz alakú amulett. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 80.217.1. Fotó: Blahák Eszter.

Nemcsak az amulettek alakja, hanem anyaguk és színük is kulcsfontosságú volt a jelentésük szempontjából: a lápisz lazuli az éjszakai égbolt sötétkékjét jelképezte, védelmet biztosított a baj ellen. A türkiz zöldje a Nílus éltető vizét idézte, a jáde világoszöldje az újjáéledő növényzet szimbóluma volt, a vörös jáspis és a karneol a vér, az élet színe. Az arany a Napot képviselte, amely éltet és megújít, az ezüst a Hold színe volt, amely havonta megújul és kiteljesedik.

udzsat-szem_67-846-1.jpgUdzsat-szem (Hórusz szeme) amulett. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 67.846.1. Fotó: Blahák Eszter

Az amulettek legteljesebb listája, képpel és a nevükkel a Hathor istennő tiszteletére emelt denderai templom egyik domborművén maradt fent. Az amulettek alakját, anyagát és színét pontosan előírták a papiruszokon fennmaradt szent szövegek is, mégis gyakran előfordult, hogy esetenként olcsóbb anyaggal helyettesítették, amennyiben az így elkészült darab színe megfelelt az eredeti szimbolikának (pl. festett üveg drágakő helyett).

Talizmánokat nem csak ékszerként viseltek az életben: a holtak hagyatékában ugyanúgy megtaláljuk őket. Fontos szerepet játszottak a túlvilági útra való lépéskor, és a halál utáni életben is segítették tulajdonosaikat.

Az Óbirodalomtól kezdve az Újbirodalomig, az analógiás mágián – tehát az egyszerű hasonlóságon – alapuló amuletteket felváltották az elvontabb formájú, mesterien elkészített, drágakövekből, féldrágakövekből vagy nemesfémből formázott művészi igényességű darabok. Az amulettek fejlődését vizsgálva képet kaphatunk a kézművesség fejlődéséről is, hiszen a kezdeti egyszerű darabok egyre inkább kiegészültek az újonnan felhasznált anyagokkal, pl. az elefántcsontból faragott amuletteken megjelentek az aranybetétek vagy a türkiz használata.

uadzs-oszlop_80-218-1.jpgUadzs-oszlop amulett. (Lótuszfejes oszlop, istennők kezében az örök ifjúság szimbóluma volt, a halottak számára az újjászületést biztosította.) MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 80.218.1. Fotó: Blahák Eszter

Jelentésük is változott a történelem folyamán, így például az egyszerű légy amulett kezdetben bajelhárító, óvó-védő szerepet kapott, majd a későbbi korokban, nemesfémből gyártva az ellenséggel való szembenállást, a bátorságot szimbolizálta.

Az amulettek legnagyobb csoportja a betegségek ellen védő, bajelhárító amuletteké. Különösen járványok idején többet is viseltek, különféle formával és anyagból. Találunk állat alakút, de torz, ijesztő emberalak is védte tulajdonosát a betegségtől. Legkedveltebbek azonban az istenek erejét megidéző talizmánok voltak: így a Hórusz szemét megjelenítő udzsat-szem, az életet szimbolizáló ankh-kereszt, vagy a dzsed-oszlop, amely a legenda szerint Ozirisz hátgerincét szimbolizálja.

dzsed-oszlop_67-844-1.jpgDzsed-oszlop (Ozirisz hátgerincét ábrázoló) amulett. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 67.844.1. Fotó: Blahák Eszter 

A számtalan formában, sokféle anyagból készült amulettek közös tulajdonsága, hogy védte viselőjét az élet viszontagságaiban, a betegségektől, erőt adott a mindennapok megéléséhez és utat mutatott a halál utáni életben.

Scheffer Krisztina

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr2815588134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @midnight coder: "Matyinak meg látom, itt is elszabadult a kecskéje." - Hehehe.. de kihajították... (2021.03.19. 14:40) Pestis és antiszemitizmus
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @MAXVAL birсaman közíró: "Csak a kereszténység tudta megszakítani ezt az ősi mintát." - hahaha..... (2021.03.19. 14:39) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @midnight coder: "inkább azt csodálom, hogy a zsidók egyáltalán létezhettek abban a középkori Euró... (2021.03.19. 13:49) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @to:rppapa: "a mostani Covid idején éppen az ortodoxok voltak azok, akik nem voltak hajlandók beta... (2021.03.19. 13:47) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @MAXVAL birсaman közíró: Ez egész egyszerűen nem igaz. A zsidók elleni pogromokhoz ugyanúgy a paps... (2021.03.19. 13:41) Pestis és antiszemitizmus
  • Utolsó 20
süti beállítások módosítása