Gyógynövényeink egy része nevében is őrzi azt a hitet, hogy a betegségek fő eredője maga a Teremtő, gyógyulni is csak az ő kegyelme által lehet (pl. Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere, Szent Barbara füve stb.). Az erdők, mezők által adományozott gyógyszerkincset ezért is hívták Isten…
A pestis és más járványos betegségek ellen a gazdagabbak gyakran folyamodtak drágakövekhez, aranyporhoz vagy a mitikus egyszarvú szarvához (unicornis), míg az úgynevezett medicina pauperumok – a szegényeknek írott orvosi tanácsadók – olcsóbb szereket (rutát, hagymát, tormát, sóskát, ecetet – és…
Sajnos a járványos betegségektől való félelem, a tudományos magyarázatok hiánya és az „örök” emberi ostobaság ragályos időkben számtalan összeesküvés-elméletet szül – nem csak hajdan, napjainkban is. A betegség és a terjedés okát kereső műveletlen, sokszor fanatizálható népességre mindig is jellemző…
1622-ben avatták szentté Xavéri Szent Ferencet (1506–1552), aki a jezsuita rend egyik alapítója volt, és többek között Indiában és Japánban teljesített missziós szolgálatot. A baszk származású áldozópap a Távol-Kelet pápai legátusaként mindenütt szeretettel és a meggyőzés erejével térített, elítélte…
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos (vagy épp pogány) eszközt, amelytől védelmet vagy gyógyulást reméltek. Az érintkezéses, azaz átviteli és az analógiás, vagyis hasonlóságon alapuló mágiára épülő amulettek…
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos – vagy épp pogány – eszközt, amelytől védelmet, illetve gyógyulást reméltek. A mágikus, bajelhárító amuletteket többnyire a testen viselték, nyakba akasztva hordták, miként a…
Betegségek idején az emberiség gyakran fohászkodott földöntúli segítségért, különböző istenek, majd szentek közbenjárását kérte a gyógyuláshoz. A középkorban a döghaláltól való félelem a pestisszentek kultuszának megerősödéséhez vezetett, ám ezekhez a patrónákhoz, patrónusokhoz más ragályos…
I. Iustinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc életében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Az uralkodó az egykori Római Birodalom helyreállítására törekedett mind…
Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők…
A szlávok és románok körében igen régóta élt a hiedelem, amely szerint egyesek haláluk után démoni lényekké válnak, sírjukból lélektelen testükkel visszajárnak, megbetegítik az élőket, sőt járványt is terjesztenek ekképpen. Miután a Habsburgok 17. század végi háborúik során az Oszmán Birodalom egyes…
A 18. század eleji Magyarországon és Erdélyben szinte évente pusztított a pestis. Kevesen tudják, hogy még a Rákóczi szabadságharcnak is gyakorlatilag a járvány vetett véget. A pestisjárványok elleni szervezett védelmet csak a század végére sikerült kiépíteni az ekkor még Magyarországtól független…
Hazánkban a Mária Terézia (1717–1780) nevéhez kapcsolódó reformok teremtették meg az államilag szabályozott egészségügy alapjait. Az 1770-ben kiadott egészségügyi alaprendelete (Generale normativum in re sanitatis) már járványügyi kérdésekre és feladatkörökre is kitért. A modern közegészségügyi…
Az itáliai romantika egyik híres regénye, Alessandro Manzoni (1785–1873) A jegyesek című műve – amelyről Goethe is elismerő véleménnyel írt –, 1827-ben jelent meg. A történet a 17. században játszódik és egy Milánó környéki jegyespárról szól, akik éppen az esküvőjükre készülnek. A szép Luciára…
A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.
Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című…
Utolsó kommentek