„–Joachim, zsebében a » Kék Henrik« (ahogyan Frau Stöhr azt a lapos üvegszerszámot nevezni szokta, méghozzá olyan konokul szemérmetlen arccal, hogy Hans Castorp mindannyiszor a lelke mélyéig megbotránkozott) …” (Thomas Mann: A Varázshegy)
Magyarországon a 19. század végére a tbc (tuberkulózis vagy…
A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos…
A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel)…
Hosszú évekbe telt, amíg egy tüdőgyógyász, dr. Ábrahám Erzsébet diplomái eljutottak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, a kacskaringós utat most nem részletezem. A tárgyak, iratok bekerülése éppen arra a koronavírus-járvány miatti bezárást megelőző hétre esett, amikor még folyt a múzeumi…
Az 19. század derekán az ideális szépségű nő légiesen sovány, áttetsző fehér bőrű, piros ajkú és csillogó szemű volt. A mai szemmel különösnek tűnő szépségideál hátterében egy akkor már pusztító járvány, a tbc állt. A tuberkulózis ekkor már világszerte népbetegségnek számított, de az okát még nem…
A dajkaság intézménye végigkíséri az emberi történelmet. A 19. századtól kezdődően már nemcsak az arisztokrata, de a polgári családokban is egyre elterjedtebb és divatosabb magatartás volt, hogy dajkát fogadtak az újszülöttek mellé. A szárazdajka csak felügyelte a gyermeket, a szoptatós dajkák…
Utolsó kommentek