Semmelweis Ignác (1818–1865) felfedezését idézve Berend Pál (1898–1944?) újságíró „A modern orvostudomány hatalmas fegyvere: a fertőtlenítés” címmel közölt cikket az akkor már országszerte ismert és használt Lysoform fertőtlenítőszerről a Tolnai Világlapjában. Ekkorra a Lysoformnak már nem kellett…
1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban…
A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel)…
Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi…
Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt…
Utolsó kommentek