A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

A tbc elleni védekezés magyar úttörője – Okolicsányi-Kuthy Dezső

Hazánkban a tbc-t 1850 óta követik nyomon az adatelemzések. Robert Koch (1843–1910) felfedezése után 12 évvel vezették be a Koch-féle gyógymódot, a szervezett tbc elleni küzdelem pedig 1894-ben vette kezdetét. 1896-ban Okolicsányi-Kuthy Dezső (1869–1947) orvos, tüdőgyógyász számolt be a betegség elleni küzdelemmel összefüggésben Németországban szerzett tapasztalatairól.

tuberkolo_zis.jpgTuberkolózisban szenvedő nő (Fotó: U. S. National Library of Medicine, Digital Collection)

Okolicsányi gümőkórról szóló összefogó művében részletesen kitért a kór elleni küzdelem lehetőségeire is. Ahogyan fogalmazott, a betegséget csak széles társadalmi összefogással lehet megfékezni, ha mind a magánemberek, mind pedig a hatóság maradéktalanul teljesíti a rá váró feladatokat. Fontosnak tartotta, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit megismertessék a betegség jellemzőivel. A tbc elleni küzdelem további eszközei közé sorolta a mértékletességet, a tisztaságot, a tiszta, friss levegőt, a sportot, a táplálkozást, a megfelelő ruhát és a jó lakást. A hatóság elsőrendű feladatának a felvilágosítást tartotta, illetve az idevágó rendelkezések megfogalmazását és betartatását, a tiszta ivóvíz biztosítását, a köztisztaság fenntartását, a népélelmezést, a megfelelő lakáspolitikát, az iparegészségügy fejlesztését, a fiatalkorú munkások védelmét, az alkoholizmus elleni küzdelmet, a megfelelő intézményi ellátást, a szanatóriumokat, tüdőgondozókat, valamint a gyógyíthatatlan betegek elhelyezését biztosító otthonok létrehozását. Okolicsányi-Kuthy Dezső légmelltechnikán alapuló sebészeti eljárást is kidolgozott a tbc kezelésére. Közreműködésével épült meg a budakeszi szanatórium, melynek ő volt 1901 és 1909 között az első igazgatója.

2005-164-1_a-le_gmell.jpg

Légmell készülék az 1930-as évekből. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 2005.164.1. Fotó: Blahák Eszter

Magyarországon a tbc a 19. század végére népbetegséggé vált. Ez a folyamat kétségtelenül összefüggésben volt a népesség életkörülményeivel és azzal is, hogy az emberek munka reményében a sűrűn lakott városokba költöztek. A halálozási statisztikákat ekkor Oroszország és Ausztria vezette, ahol 1 millió lakosból 3-3500 ember halt meg évente gümőkórban, de szorosan mögöttük következett Magyarország és Franciaország is. 1902-ben Magyarországon 75000 ember esett a tüdővész áldozatául, és az országos statisztikák szerint Budapest volt a legfertőzöttebb.

be_lyeg-francia.jpg

A tuberkolózis elleni küzdelem támogatására kiadott bélyeg Franciaországból (Fotó: U.S. National Library of Medicine, Digital Collection)

A tbc elleni küzdelemben a legnagyobb változást a tbc elleni védőoltás bevezetése hozta. A vakcina kikísérletezése Calmette-nek és Guérinnek köszönhető. Az ő nevükből alakult az oltás elnevezése: BCG = Bacille Calmette-Guérin.

Dr. Szabó Katalin

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr10015552290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • ColT: A górcsőről viszont alig találtam valamit :D (2020.05.27. 19:12) A polymikroszkóp
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: asperger.hu/files/aspiszorolap.pdf Ez eddig a leges-legjobb Asperger-... (2020.05.27. 16:47) Sabin-cseppek
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Vén motoros: Nálam soha nem állapítottak meg Aspergert, de teljesen magamra ismertem, amikor ol... (2020.05.27. 14:35) Sabin-cseppek
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: "És ugye autista sem lettél? ;)" Nem, de azért az igazsághoz tartozik, ... (2020.05.27. 11:09) Sabin-cseppek
  • kvadrillio: „Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével ... (2020.05.24. 11:43) Sabin-cseppek
  • Utolsó 20