A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Náthanevek

Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosznak, latinul destillationak, ha a torkot, bronkhosznak, illetve raucedonak, ha pedig az orrot, korüdzának vagy gravedonak nevezték. A náthaféleségek gyűjtőneve azonban egyszerűen rheuma, vagyis „folyás” volt.

A katarrhosz (kata + rhein = lefolyni) név és fordítása a latin destillatio (de + stillare = alácsöpögni) arra a nedvkórtani elméletre utal, amely szerint a náthát a fejben összegyülemlett és onnan alácsorduló savas és hideg nyák (phlegma) okozza.

1_ke_p_caught_and_sneeze_us_med_hist.jpgA zsebkendő használatára figyelmeztető plakát az 1960-as évekből (Fotó: U.S. National Library of Medicine, Digital Collection)

A katarrhoszon kívül azonban még rengeteg náthanév ismert. A bronkhosz például, amely a nátha egyik ógörög szinonimája, görögül annyit tesz, hogy nedves – bár jelenthetett légcsövet vagy nyelőcsövet is –, míg a raucedo rekedtséget jelent, vagyis mindkettő úgynevezett tüneti, szimptomatikus név. A coryza, vagy fonetikusan írva korüdza szó valószínűleg a görög korüsz (fej) szó származéka, így jelenthet nehézfejűséget, tompaságot is. Ennek megfelelője, a latin gravedo viszont a gravis (súlyos) melléknévből ered, és szintén a nátha fejet eldugaszoló, elnehezítő hatására utal.

Franciául a nátha manapság is coryza vagy gros rhume – ez utóbbi kifejezés ugyanabból a rhein (rheuma) szóból ered, mint a katarrhosz. A portugál coriza, cataro, a spanyol coriza, catarro és az olasz catarro, corizza szintén az ókori görög, illetve latin terminusok változatai, bár az olaszban a rifreddore szóalak is használatos, amely a hideg (freddo) melléknévből ered. A jiddisben – német vagy spanyol közvetítéssel – a nátha keter, a megfázást azonban a jiddis ik bin verkihltnek (megfáztam) vagy ik bin smarkatschnak (taknyos vagyok) mondja. Különös módon az antik eredetű névcsoporthoz tartozik a nigériai joruba catá szó is, amely egyértelműen a spanyol–portugál cataro–catarro emlékét őrzi. A név tanúsága szerint a portugál kereskedők és gyarmatosítók hozhatták be Afrikába a betegséget. Ebből is látható, hogy némelyik betegségnév a kór történetére vonatkozóan is érdekes információkkal szolgálhat!

2_ke_p_a_sick_man_with_a_cold_coloured_lithograph_1833.jpgMegfázásban szenvedő férfi. Színes litográfia, 1833. (Fotó: Wellcome Digital Collection)

Az angolban a coryza és a nasal catarrh szavak szintén élnek az irodalmi nyelvben, a hétköznapiban azonban inkább coldot (to catch a cold), vagyis hideget, illetve snuffle-t emlegetnek. Ha a cold szó maga alakilag nem is, a mögötte álló elképzelés, akár az említett olasz rifreddore, ismét csak az antik nedvkórtanból ered, hiszen a flegma hideg minőségére utal.

A németben ugyanennek a szónak a rokona jelenik meg Schnupfen formában, amely a középfelnémetben inkább csuklást, prüsszentést jelentett. Ez a náthaelnevezés váltotta fel mára a 16–18. században még széles körben használt, görög eredetű katarrh kifejezést, amelyet a lengyel katar szóátvétel is őriz. De helyére lépett a választékos grippe szónak ist, amelynek eredete nem tisztázott, talán francia származású, és talán a croup, krupp szavakkal is rokonságban áll. A Schnupfensnuffle szavakkal rokon a svéd snuva is. Ugyancsak görög eredetű és a rhein igéből származik a cseh rýma és a bolgár hrema. Az orosz naszmork a szmorkaty (tüsszent) igéből, vagy a szmark/szmork (takony) főnévből származhat, és talán szintén hangutánzó szó. Érdekes eset a román guturai, amely egyértelműen a latin guttur (gége) szóval áll kapcsolatban, vagyis ugyanúgy ókori eredetű és „topografikus” betegségnév, mint például a görög bronkhosz. A finn nuha szó eredetéről sajnos nem tudok semmit.

3_ke_p_three_stages_in_a_man_s_sneeze_linked_to_the_three_phases_of_traffic_lights_colour_lithograph.jpgA tüsszentés három állomása, összekapcsolva a közlekedési lámpák három színével (Fotó: Wellcome Digital Collection)

Vajon mi a helyzet a magyar náthaelnevezésekkel? A mi nátha szavunk egyértelműen szláv eredetű, valószínűleg a szlovákból került nyelvünkbe: első írott előfordulása elég késői, csak 1533-ból való. Ez a tény arra utal, hogy korábban másképpen – talán kehnek, hurútnak, hidegnek – neveztük a náthát. A szlovákban a nátha szónak eredetileg na-duha alakja lehetett és nehézlégzést jelentett (ducha = lehelet, lélegzet), vagyis az orr eldugulására utalt. Ma szlovákul a náthát nádchának mondják.

Dr. Magyar László András

Online oktatási segédanyag az idegen nyelvek iránt érdeklődők számára

A linkre kattintva irány a Websuli!

https://learningapps.org/display?v=pinnm8s5v20

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr4015577922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • ColT: A górcsőről viszont alig találtam valamit :D (2020.05.27. 19:12) A polymikroszkóp
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: asperger.hu/files/aspiszorolap.pdf Ez eddig a leges-legjobb Asperger-... (2020.05.27. 16:47) Sabin-cseppek
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Vén motoros: Nálam soha nem állapítottak meg Aspergert, de teljesen magamra ismertem, amikor ol... (2020.05.27. 14:35) Sabin-cseppek
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: "És ugye autista sem lettél? ;)" Nem, de azért az igazsághoz tartozik, ... (2020.05.27. 11:09) Sabin-cseppek
  • kvadrillio: „Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével ... (2020.05.24. 11:43) Sabin-cseppek
  • Utolsó 20