A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Gyógyhóhérok

Az Európa-szerte, így hazánkban is elterjedt hiedelmek szerint a hóhérok mágikus gyógyító erővel is rendelkeztek. Németországban a 18. században még a hóhér pallosát a tüdőbetegek mellkasára fektették, hátha meggyógyulnak tőle, vagy a gyermekágyas nő fölött lengették, hogy a szülést ezzel megkönnyítsék, az akasztáshoz használt kötelet pedig torokgyík (diftéria) ellen alkalmazták.


ho_he_rok_praxis_rerum_criminalium_iconibus_illustrata_antwerpen_beller_1562.jpg

Hóhérok előkészület közben (illusztráció, Joos de Damhouder: Praxis rerum criminalium iconibus illustrata. Antwerpen, 1562.) Fotó: Wikimedia Commons 

Brandenburgban a hóhér tenyeréből megivott vízzel próbálták gyógyítani az epilepsziát vagy a némaságot. A pallosból másutt patkószöget gyártottak, amely a lovak sebességét volt hivatott növelni, vagy tükröt csiszoltak belőle, amelybe belenézve a beteg szemgyulladása gyógyult meg. A hóhér sokhelyütt gyógyfűárusítással is foglalkozott, továbbá gyakran áldozata ruháit, sőt bizonyos testrészeit is eladta, ezekkel ugyanis a korabeli néphit szerint gyógyító vagy szerelmi varázslást lehetett űzni.

A hóhér azonban amellett, hogy mágikus erejével gyógyított, egyéb módokon is „praktizálhatott”: közreműködhetett borbélyi, sebészi tevékenységekben, például ficamok, törések, sérvek kezelésében, gyakran értett a masszázshoz, a gyógyszerkészítéshez, a fájdalomcsillapításhoz vagy a foghúzáshoz is, sőt – gyepmesteri, szemetesi funkciójában – a korabeli városok köztisztaságáról is gyakran neki kellett gondoskodnia. Az ítéletvégrehajtó e közegészségügyi hatáskörét hazánkban egészen a 19. század közepéig megtartotta, és bizony megesett, hogy nem csupán egyszerű, tanulatlan emberek fordultak hozzá segítségért. Kemény János emlékirataiból tudjuk, hogy Bethlen Gábor fejedelem vízkórját a lőcsei hóhérral próbálta gyógyíttatni.

bethlen_ga_bor_oszk_digita_lis_ke_pta_r.jpg

Kiefer E.: Bethlen Gábor. Rézmetszet Meissner Dániel festményéről. (Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Digitális Képarchívum )

Olykor az is megesett, hogy a hóhér sebészi, gyógyító munkáját szervezett keretek közt szerette volna végezni. Mint Magyary-Kossa Gyula írja, 1582-ben a pozsonyi hóhér a városi tanácshoz folyamodott, hogy vegyék fel a sebészek céhébe, és engedélyezzék neki az orvosi gyakorlatot. „Sőt, mikor 1771-ben a nagyszombati egyetemen megkezdődött az orvosi tanítás, az ottani hóhér fia, ki maga is gyakorolta apja mesterségét, szorgalmasan látogatta a bonctani és sebészeti előadásokat, mígnem az egyetem felírt a Helytartótanácshoz, hogy tiltsák el ettől, mert a hallgatóság irtózik tőle.”

A hóhérnak elsősorban a járványok idején volt módja kiterjedt gyógyító tevékenységre, hiszen a diplomás orvosok és a sebészek ilyenkor elég gyakran megszöktek a rémítő és veszedelmes feladat elől. Egy hasonló eset kapcsán születhetett az a helytartótanácsi rendelet is, amely Fray József Gáspár nagyszombati (ma Trnava, Szlovákia) hóhért jutalmazta polgárjoggal egy súlyos járvány idején tanúsított derekas helytállásáért, és amelynek szövege a következőképpen szólt:

„Tisztelt Nagyságos, Nagytiszteletű, Tekintetes, Méltóságos, továbbá Nemes és Nemzetes Uraim! A Császári-Királyi oklevél beterjesztett példányából nevezett Uraságaitok bővebben is kitudhatják, miszerint:

Ő Legszentebb Felsége figyelembe véve és megfontolva, hogy Johann Joseph Gaspar Fray, eddigi ítéletvégrehajtó, aki Nagyszombat Szabad Királyi Városában él, azon 28 év folyamán, míg a nevezett városban lakott, igen sokakat szerencsésen kigyógyított legsúlyosabb kórságaikból, bajaikból, sebeikből és betegségeikből, továbbá midőn az említett Nagyszombat Városában halálos járvány dühöngött, szavahihető tanúk bizonysága szerint is jelentős orvosi tevékenységet fejtett ki, Őfelsége úgy méltóztatott dönteni, hogy a nevezett ítéletvégrehajtót és általa élettársát, valamint mindkét nemű gyermekeit, továbbá  örököseit is különleges kegyével, királyi hatalma teljességével korábbi állapotából kiemeli, föloldja és a többi, tisztes állapotú emberrel közös és az ilyen embereket megillető jogokkal ruházza föl.

Avégett pedig, hogy ezen fentebb ismertetett kegyes királyi kivételezés másoknak is tudomására jusson, nevezett Uraságaitok saját hatáskörükben szintén gondoskodjanak arról, hogy a döntés közhírré tétessék.

Kiadta a Királyi Helytartótanács Pozsonyban, 1740. szeptember 28-án.

Nevezett Uraságtok jóakaratú és legszolgálatkészebb

Nádasdy Lipót grófja

Brunszvik Antal grófja” 

forra_s.jpg

(Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, IV.1.a.19. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek, 1740. január 19–1741. december 29. 347.) 

 

 Dr. Magyar László András

Online oktatási segédanyag a 10. osztályosok számára

A linkre kattintva irány a Websuli!

https://learningapps.org/display?v=psdjihmxk20

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr5815560994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • ColT: A górcsőről viszont alig találtam valamit :D (2020.05.27. 19:12) A polymikroszkóp
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: asperger.hu/files/aspiszorolap.pdf Ez eddig a leges-legjobb Asperger-... (2020.05.27. 16:47) Sabin-cseppek
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Vén motoros: Nálam soha nem állapítottak meg Aspergert, de teljesen magamra ismertem, amikor ol... (2020.05.27. 14:35) Sabin-cseppek
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: "És ugye autista sem lettél? ;)" Nem, de azért az igazsághoz tartozik, ... (2020.05.27. 11:09) Sabin-cseppek
  • kvadrillio: „Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével ... (2020.05.24. 11:43) Sabin-cseppek
  • Utolsó 20