1622-ben avatták szentté Xavéri Szent Ferencet (1506–1552), aki a jezsuita rend egyik alapítója volt, és többek között Indiában és Japánban teljesített missziós szolgálatot. A baszk származású áldozópap a Távol-Kelet pápai legátusaként mindenütt szeretettel és a meggyőzés erejével térített, elítélte…
Betegségek idején az emberiség gyakran fohászkodott földöntúli segítségért, különböző istenek, majd szentek közbenjárását kérte a gyógyuláshoz. A középkorban a döghaláltól való félelem a pestisszentek kultuszának megerősödéséhez vezetett, ám ezekhez a patrónákhoz, patrónusokhoz más ragályos…
„A háború a férfiakat kaszálta, a spanyol többnyire nőket és gyermekeket söpört le az élők sorából. Karinthy sem sejti még, hogy mire ér haza Besztercebányáról, ahová felolvasni hívták. A felesége már lázban feküdt” – írja visszaemlékezéseiben Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, a Karinthy-család…
Az elmúlt évek sokat emlegetett járványos betegsége a kanyaró (morbilli), amelyet sokáig vörös himlőnek is neveztek. A vírus okozta betegségről már a 7. századtól születtek leírások. Első részletes ismertetése Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (860–932) perzsa orvostól származik, aki a himlőt…
A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos…
„Egy fővárosi kis szabómester négy gyermekét skarláttal szállították be a fertőzőkórházba. A négy gyermek egyike már a skarlát előrehaladott hámlási időszakában volt és súlyos skarlátos vesebajban szenvedett, a többi háromnak a betegsége is nem egy időben támadt. Három nap múlva bekerül friss…
1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban…
I. Iustinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc életében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Az uralkodó az egykori Római Birodalom helyreállítására törekedett mind…
Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi…
A történelem ismert járványai közül, a pestis mellett a legtöbbet a lepráról hallhattunk tanulmányaink során. A régi nevén bélpoklosságként is emlegetett betegség kórokozója a Mycobacterium leprae, mely legjellemzőbb megjelenési formájában a végtagok és az arc csonkulását okozza. A baktériumot…
Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők…
A szlávok és románok körében igen régóta élt a hiedelem, amely szerint egyesek haláluk után démoni lényekké válnak, sírjukból lélektelen testükkel visszajárnak, megbetegítik az élőket, sőt járványt is terjesztenek ekképpen. Miután a Habsburgok 17. század végi háborúik során az Oszmán Birodalom egyes…
A 18. század eleji Magyarországon és Erdélyben szinte évente pusztított a pestis. Kevesen tudják, hogy még a Rákóczi szabadságharcnak is gyakorlatilag a járvány vetett véget. A pestisjárványok elleni szervezett védelmet csak a század végére sikerült kiépíteni az ekkor még Magyarországtól független…
A vitustánc – orvosi nevén chorea Sancti Viti – állítólag Szent Vitus geislingeni kápolnájáról kapta nevét. Ennél a kápolnánál ugyanis, a 12–13. században, minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, és addig táncolt egyfolytában, amíg össze nem esett. A táncot ekkoriban nem betegségnek,…
Az itáliai romantika egyik híres regénye, Alessandro Manzoni (1785–1873) A jegyesek című műve – amelyről Goethe is elismerő véleménnyel írt –, 1827-ben jelent meg. A történet a 17. században játszódik és egy Milánó környéki jegyespárról szól, akik éppen az esküvőjükre készülnek. A szép Luciára…
Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket?…
A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.
Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című…
A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendik (a…
A képen látható tárgy Teleki Mihály (1634–1690) erdélyi kancellár szürcsőlőjének másolata a 19. századból. A családi címerrel és a kancellár összes rangjának felsorolásával díszített, tengeri kagyló alakú, ezüstözött szürcsölőt a fogatlan kancellár etetésekor használták. A szűrő megakadályozta, hogy…
„Abban bizonyos vagy, hogy meg kelljen halnod:
De idejét, helyét annak nem tudhatod.
Kemény számadásra elő kell állanod:
Ezer szóra sem lesz egyet mit mondanod.”
Nyéki Vörös Mátyás (1575 k.–1654) Egy szentelt vitéznek készülőt-fújó trombitája az emberi gyarlóságról című művének sorai hűen…
Utolsó kommentek