A járványok világa

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Járvány a Bizánci Birodalomban
Járvány a Bizánci Birodalomban

I. Iustinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc életében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Az uralkodó az egykori Római Birodalom helyreállítására törekedett mind területi, mind kulturális szempontból. Kiváló hadvezére, Belisarius vezetésével több sikeres hadjáratot indított a birodalom restaurációja érdekében ...

Fertőtlenítés – a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere
Fertőtlenítés – a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere

Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi törvényekben is megfogalmazták a dezinfikálás , azaz a fertőtlenítés módját és menetét. Az egyik ilyen törvénytervezet 1875-ben, a közegészségügy ...

A bélpoklosság
A bélpoklosság

A történelem ismert járványai közül, a pestis mellett a legtöbbet a lepráról hallhattunk tanulmányaink során. A régi nevén bélpoklosság ként is emlegetett betegség kórokozója a Mycobacterium leprae, mely legjellemzőbb megjelenési formájában a végtagok és az arc csonkulását okozza. A baktériumot 1873-ban Gerhard Armauer Hansen norvég orvos izolálta.

1_ke_p_lepra_ketlepraswellcom.jpgKét leprást ábrázoló metszet, amint ételt kapnak a falon keresztül. (Wellcome Digital Collection)

A ...

Tüdőtöltés – a tbc-betegek gyógykezelése
Tüdőtöltés – a tbc-betegek gyógykezelése

Hosszú évekbe telt, amíg egy tüdőgyógyász, dr. Ábrahám Erzsébet diplomái eljutottak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, a kacskaringós utat most nem részletezem. A tárgyak, iratok bekerülése éppen arra a koronavírus-járvány miatti bezárást megelőző hétre esett, amikor még folyt a múzeumi feldolgozó munka, tudtunk gyarapítani, leltározni. Ábrahám Erzsébet hagyatékából a múzeumba bekerült, feldolgozásra váró tárgyak, iratok majd akkor szólalhatnak ...

Irodalmi járványok 3. rész
Irodalmi járványok 3. rész

Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők elbeszéléseivel és visszaemlékezéseivel, amelyek azután írói fantáziájának köszönhetően formálódtak regénnyé. 

1_ke_p_londoni_pestis.jpg„Pestisház” (a járvány ideje ...

Vámpírok és járványok
Vámpírok és járványok

A szlávok és románok körében igen régóta élt a hiedelem, amely szerint egyesek haláluk után démoni lényekké válnak, sírjukból lélektelen testükkel visszajárnak, megbetegítik az élőket, sőt járványt is terjesztenek ekképpen. Miután a Habsburgok 17. század végi háborúik során az Oszmán Birodalom egyes észak-balkáni területeit is ellenőrzésük alá vonták, a polgárosultabb vidékekről érkező tisztviselők megdöbbenve találták magukat szemben e ...

A démoni ragály Erdélyben
A démoni ragály Erdélyben

A 18. század eleji Magyarországon és Erdélyben szinte évente pusztított a pestis. Kevesen tudják, hogy még a Rákóczi szabadságharcnak is gyakorlatilag a járvány vetett véget. A pestisjárványok elleni szervezett védelmet csak a század végére sikerült kiépíteni az ekkor még Magyarországtól független Erdély keleti és déli határain. Hogy miként festett korábban egy efféle járvány, arra szomorú példa a lakosság majd egyharmadát kiirtó 1717–1719-es erdélyi ...

A tbc és a divat
A tbc és a divat

Az 19. század derekán az ideális szépségű nő légiesen sovány, áttetsző fehér bőrű, piros ajkú és csillogó szemű volt. A mai szemmel különösnek tűnő szépségideál hátterében egy akkor már pusztító járvány, a tbc állt. A tuberkulózis ekkor már világszerte népbetegségnek számított, de az okát még nem tudták meghatározni: úgy hitték, hogy a kór vagy örökletes, vagy a környezet ártalmai, mint a miazmák, esetleg a rossz levegő okozzák.

1_ke_p_1.jpg...

Táncjárvány
Táncjárvány

A vitustánc – orvosi nevén chorea Sancti Viti – állítólag Szent Vitus geislingeni kápolnájáról kapta nevét. Ennél a kápolnánál ugyanis, a 12–13. században, minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, és addig táncolt egyfolytában, amíg össze nem esett. A táncot ekkoriban nem betegségnek, hanem gyógyerejű varázslatnak tekintették, amely egy esztendőre megszabadította a fiatalokat a „nyugtalanságtól”. Manapság vitustáncnak egy ...

A dajkák és a fertőző betegségek
A dajkák és a fertőző betegségek

A dajkaság intézménye végigkíséri az emberi történelmet. A 19. századtól kezdődően már nemcsak az arisztokrata, de a polgári családokban is egyre elterjedtebb és divatosabb magatartás volt, hogy dajkát fogadtak az újszülöttek mellé. A szárazdajka csak felügyelte a gyermeket, a szoptatós dajkák viszont táplálták, azaz szoptatták is őket.

1_ke_p.jpgSzoptatós dajkák várakoznak a közvetítő hivatal épülete előtt, Párizs, 1822. (Wellcome Digital Collection)

Az ...

Népi gyógymódok a pestis idején
Népi gyógymódok a pestis idején

Hazánkban a Mária Terézia (1717–1780) nevéhez kapcsolódó reformok teremtették meg az államilag szabályozott egészségügy alapjait. Az 1770-ben kiadott egészségügyi alaprendelete ( Generale normativum in re sanitatis ) már járványügyi kérdésekre és feladatkörökre is kitért. A modern közegészségügyi állapotok létrejöttéig azonban hosszú út vezetett, és a sokáig isteni sorscsapásnak tartott járványok idején az emberek gyakran fordultak a népi ...

Irodalmi járványok 2. rész
Irodalmi járványok 2. rész

Az itáliai romantika egyik híres regénye, Alessandro Manzoni (1785–1873) A jegyesek című műve – amelyről Goethe is elismerő véleménnyel írt –, 1827-ben jelent meg. A történet a 17. században játszódik és egy Milánó környéki jegyespárról szól, akik éppen az esküvőjükre készülnek. A szép Luciára azonban szemet vet a környék gazdag és hatalmas ura, don Rodrigo is. A fiatalok, Renzo és Lucia szökni kényszerülnek, menekülésük közben útjaik ...

A vírusok felfedezése
A vírusok felfedezése

Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket? Jellemzően olyan aprók, hogy közönséges mikroszkóppal nem is láthatóak.

1_ke_p_1024px-reconstructed_spanish_flu_virus.jpgA spanyolnáthát okozó vírus rekonstruált képe (Wikimedia Commons)

A ...

A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai
A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai

Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt kórokozókkal. (A kézmosás történetéről szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Semmelweis azt is felfedezte, hogy nemcsak a „hullaanyag” okozhat fertőzést, hanem ...

A mikrobiológia kezdetei
A mikrobiológia kezdetei

Egy új világ tárult fel 1674-ben Anton van Leeuwenhoek kereskedő, amatőr kutató szeme előtt, amikor a saját maga által készített első mikroszkóp segítségével megpillantotta a baktériumokat. Leeuwenhoek ezzel egy új tudományágat, a mikrobiológiát indította útjára, amelynek tudományos megalapozására a 19. század végén került sor, és Louis Pasteur kémikus munkája nyomán bontakozott ki. Ez a tudományág vizsgálja a mikroszervezeteket, azaz az összes olyan ...

Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei
Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei

Az ókori egyiptomiak, akárcsak más korok népei, előszeretettel hordtak amuletteket vagy amulettekkel díszített ékszereket. Mágikus világnézetükkel összefüggésben az amulettek viselésének célja a természetfeletti erők megidézése volt: védelem betegségek, balesetek, tragédiák ellen. Ezt támasztja alá az is, hogy ezeknek a talizmánoknak a megnevezésére több szót is használtak, amelyek mind a védelemre, elővigyázatosságra, egészségre utaló igékből ...

Irodalmi járványok 1. rész
Irodalmi járványok 1. rész

A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.

Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című novellafüzérének az 1348-as firenzei nagy pestisjárvány adja az alapját. A kerettörténet szereplői a halálos fertőzés elől elvonulnak egy vidéki birtokra, ahol ...

Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész
Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész

A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendi k (a „meghalás művészete” címet viselő könyvek) tájékoztatnak, feltételezi a haldokló aktív közreműködését. (A sorozat első része itt ...

Náthanevek
Náthanevek

Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosz nak, latinul destillatio nak, ha a torkot, bronkhosz nak, illetve raucedo nak, ha pedig az orrot, korüdzá nak vagy gravedo nak nevezték. A náthaféleségek gyűjtőneve azonban egyszerűen rheuma , vagyis „folyás” volt.

A katarrhosz (kata + rhein = lefolyni) név és fordítása a latin destillatio (de + ...

Az első védőoltás
Az első védőoltás

Miután a 18. század elején a fekete himlő elleni védekezés eszközeként Európában is megjelent a varioláció, nagy népszerűségre tett szert a kontinensen. Az 1750-es évektől az európai uralkodóházak is előszeretettel alkalmazták ezt az eljárást, így Mária Terézia, II. Frigyes porosz és XVI. Lajos francia uralkodó is. (A variolációról szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Az 1700-as évek végén megjelent egy másik védekezési mód is fekete himlő ellen: a ...

„A mi szanatóriumunk” – Az Erzsébet Királyné Szanatórium
„A mi szanatóriumunk” – Az Erzsébet Királyné Szanatórium

A tbc vagy tuberkulózis, régies nevén gümőkor egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. Az esetek döntő hányadában a tüdőt támadja meg, és szövődményei végzetesek lehetnek. A betegség a fertőzött beteg tüdejében keletkező gümő v. göb latin neve, a tuberculum után kapta nevét. A gümők megakadályozzák a tüdő normális működését, és toxikus anyagokat is termelve megmérgezik az emberi testet.

Az emberiséget ...

Gyógyhóhérok
Gyógyhóhérok

Az Európa-szerte, így hazánkban is elterjedt hiedelmek szerint a hóhérok mágikus gyógyító erővel is rendelkeztek. Németországban a 18. században még a hóhér pallosát a tüdőbetegek mellkasára fektették, hátha meggyógyulnak tőle, vagy a gyermekágyas nő fölött lengették, hogy a szülést ezzel megkönnyítsék, az akasztáshoz használt kötelet pedig torokgyík (diftéria) ellen alkalmazták.


ho_he_rok_praxis_rerum_criminalium_iconibus_illustrata_antwerpen_beller_1562.jpg

Hóhérok előkészület közben (illusztráció, Joos de Damhouder: ...

A tbc elleni védekezés magyar úttörője – Okolicsányi-Kuthy Dezső
A tbc elleni védekezés magyar úttörője – Okolicsányi-Kuthy Dezső

Hazánkban a tbc-t 1850 óta követik nyomon az adatelemzések. Robert Koch (1843–1910) felfedezése után 12 évvel vezették be a Koch-féle gyógymódot, a szervezett tbc elleni küzdelem pedig 1894-ben vette kezdetét. 1896-ban Okolicsányi-Kuthy Dezső (1869–1947) orvos, tüdőgyógyász számolt be a betegség elleni küzdelemmel összefüggésben Németországban szerzett tapasztalatairól.

tuberkolo_zis.jpgTuberkolózisban szenvedő nő (Fotó: U. S. National Library of Medicine, Digital ...

A kézmosás történetéből
A kézmosás történetéből

A víz tisztító hatása tagadhatatlan, érthető hát, miért tulajdonítottak e folyadéknak – mint a négy mitologikus őselem egyikének – majd valamennyi ismert hiedelemkörben mágikus erőt. A víz mágikus erejébe vetett hit a kézmosásnak több helyütt betöltött, fontos rituális szerepére is magyarázatul szolgál. Évezredekkel Semmelweis előtt a kéz megtisztítása tehát nem annyira a testi, mint inkább a lelki higiéniát szolgálta.

A zsidó vallás kétféle ...

Vastüdő
Vastüdő

Az 1950-es évek elején hazánkban is megjelenő járványos gyermekbénulás (poliovírus okozta gyermekbénulás, latinul poliomyelitis , Heine-Medin-kór) legsúlyosabb formájában légzésbénulást okozott. A súlyos betegek életének megmentése érdekében fejlesztették ki a vastüdőnek nevezett szerkezetet. A készülék tulajdonképpen egy nagy acélhenger, amelyből a beteg feje kilátszik. A hengerben szivattyú működésével biztosították a légnyomás ütemes ...

A fekete himlő első ellenszere
A fekete himlő első ellenszere

A járványtörténet lapjaira a fekete himlő (Variola vera) az egyik legpusztítóbb ragályként írta be magát. A lappangási időt követően a beteg magas láztól, izomfájdalomtól és kimerültségtől szenvedett, majd pár nappal később, a testhőmérséklet normalizálódását követően megjelentek a testen a gombostűfejnyi foltok, amelyek hólyagos kiütésekké váltak. A kiütések csak hetekkel később száradtak le, életre szólóan maguk után hagyva a himlőhelyeket. ...

Szürcsölő
Szürcsölő

A képen látható tárgy Teleki Mihály (1634–1690) erdélyi kancellár szürcsőlőjének másolata a 19. századból. A családi címerrel és a kancellár összes rangjának felsorolásával díszített, tengeri kagyló alakú, ezüstözött szürcsölőt a fogatlan kancellár etetésekor használták. A szűrő megakadályozta, hogy csont vagy csontszilánk kerüljön a beteg szájába. Gyógyteák itatására is használták.

67-946-1_a_szerk.jpg

MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum  ...

Halotti rítusok a nagy járványok idején 1. rész
Halotti rítusok a nagy járványok idején 1. rész

Abban bizonyos vagy, hogy meg kelljen halnod:

De idejét, helyét annak nem tudhatod.

Kemény számadásra elő kell állanod:

Ezer szóra sem lesz egyet mit mondanod.

 

Nyéki Vörös Mátyás (1575 k.–1654) Egy szentelt vitéznek készülőt-fújó trombitája az emberi gyarlóságról című művének sorai hűen tükrözik a költő korának keresztény gondolkodásmódját, amely a halálra való mindennapi lelki készületre intette az elmúlással amúgy is ...

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @midnight coder: "Matyinak meg látom, itt is elszabadult a kecskéje." - Hehehe.. de kihajították... (2021.03.19. 14:40) Pestis és antiszemitizmus
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @MAXVAL birсaman közíró: "Csak a kereszténység tudta megszakítani ezt az ősi mintát." - hahaha..... (2021.03.19. 14:39) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @midnight coder: "inkább azt csodálom, hogy a zsidók egyáltalán létezhettek abban a középkori Euró... (2021.03.19. 13:49) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @to:rppapa: "a mostani Covid idején éppen az ortodoxok voltak azok, akik nem voltak hajlandók beta... (2021.03.19. 13:47) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @MAXVAL birсaman közíró: Ez egész egyszerűen nem igaz. A zsidók elleni pogromokhoz ugyanúgy a paps... (2021.03.19. 13:41) Pestis és antiszemitizmus
  • Utolsó 20
süti beállítások módosítása