Gyógynövényeink egy része nevében is őrzi azt a hitet, hogy a betegségek fő eredője maga a Teremtő, gyógyulni is csak az ő kegyelme által lehet (pl. Boldogasszony palástja, Boldogasszony tenyere, Szent Barbara füve stb.). Az erdők, mezők által adományozott gyógyszerkincset ezért is hívták Isten patikájának. Járványos időkben különösen hasznosnak tartották ezért azokat a növényeket, amelyek elnevezésükben az égi szférákban való hitet tükrözik. A ...
A pestis és más járványos betegségek ellen a gazdagabbak gyakran folyamodtak drágakövekhez, aranyporhoz vagy a mitikus egyszarvú szarvához (unicornis), míg az úgynevezett medicina pauperumok – a szegényeknek írott orvosi tanácsadók – olcsóbb szereket (rutát, hagymát, tormát, sóskát, ecetet – és koplalást) ajánlottak a kevésbé tehetős betegeknek. Annyi bizonyos, hogy minél drágább és egzotikusabb volt egy szer, annál hatásosabbnak tartották. A ...
Sajnos a járványos betegségektől való félelem, a tudományos magyarázatok hiánya és az „örök” emberi ostobaság ragályos időkben számtalan összeesküvés-elméletet szül – nem csak hajdan, napjainkban is. A betegség és a terjedés okát kereső műveletlen, sokszor fanatizálható népességre mindig is jellemző volt a bűnbakkeresés. Bűnbak pedig mindig akadt. Hol az eretnekek, hol a zsidók, hol pedig maguk az orvosok.
A járványok történetének furcsaságai közé tartoznak az olyan betegségek, amelyek a források szerint különbséget tettek a megfertőzésre ítélt alanyok nemzetisége szerint. Noha egyes kórok leginkább életkor, sőt nemek tekintetében valóban produkálnak statisztika eltéréseket a populáción belül, hisz például a torokgyík vagy a himlő leginkább a gyermekekre veszélyes, és a TBC a 19. század második felében többnyire a nők között pusztított, ilyesfajta ...
A nyakban, testen hordozott amulettek sajátos típusát képviselik a bajelhárító funkciójú „breverl”-ek. A metszetes képecskékből és a kegyhelyekről származó szentelményekből összeállított, általában kilencosztatú, összehajtogatható amuletteket a hívek a nyakukban viselték. Bőrből, selyemből vagy díszesebb anyagokból varrt tokban hordozták.
Breverl tokkal. 18. század 2. fele. (rézmetszet)
© MNM-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
Vastagabb ...
Jókai Mór fiatalkori regénye, a Szomorú napok történeti hátterét az 1831-es kolerajárvány és a parasztfelkelések adják. 1846-ban kezdte írni a művet, de csak 1848-ban jelent meg folytatásokban az első hat fejezet, először a Budapesti Híradó ban, majd a Jókai által szerkesztett Életképek című folyóiratban.
A teljes regény 1856-ban Pesten jelent meg két kötetben. Műfaja rémromantikus regény horrormotívumokkal, gyermekgyilkossággal, misztikus hangulattal. Az ...
A 19. század második felétől rendszeresen visszatérő skarlát ( vörheny , vörös ) elleni ún. passzív oltóanyagot, vagyis azt a szérumot, amely során a betegség elleni kész ellenanyagot juttatták a szervezetbe, Georgii Norbertovich Gabritschewsky (1860–1907) orosz tudós fejlesztette ki 1905-ben. Ez az oltásforma hatásos volt ugyan, de egyik nagy hátránya volt, hogy hamar kiürült a szervezetből, így nem nyújtott hosszan tartó védettséget. Mivel a passzív ...
1622-ben avatták szentté Xavéri Szent Ferencet (1506–1552), aki a jezsuita rend egyik alapítója volt, és többek között Indiában és Japánban teljesített missziós szolgálatot. A baszk származású áldozópap a Távol-Kelet pápai legátusaként mindenütt szeretettel és a meggyőzés erejével térített, elítélte az erőszakot. Hittérítő munkája mellett betegápoló tevékenységet is folytatott. A legenda szerint olyan isteni erő áradt ki belőle, hogy még a ...
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos (vagy épp pogány) eszközt, amelytől védelmet vagy gyógyulást reméltek. Az érintkezéses, azaz átviteli és az analógiás, vagyis hasonlóságon alapuló mágiára épülő amulettek bajelhárító funkcióval bírtak, többnyire a testen viselték őket. Számos típusuk ismert: pestistallérok, Zakariás-keresztek, kegyérmek, breverl ek (többosztatú ...
Eleink a pestis és más járványos betegségek ellen dietetikus (életmódbeli), fizikális, sebészi és gyógyszeres terápiával próbáltak védekezni. Ezek a módszerek lehettek megelőző és gyógyító jellegűek is. Mivel a betegségek okát csak találgathatták, célzatos kezelést nem tudtak alkalmazni, általában csak a nyavalyák jellemző tüneteit igyekeztek enyhíteni.
A miazmaelmélet hívei a levegőt gyógynövényes füstöléssel (boróka, fenyő, fűszernövények ...
Jókai Mór A fekete vér című regényében az 1831-es magyarországi ún. „nagy kolerajárvány” váratlan és végzetszerű terjedését a következőképpen festi le:
„ Először jelent meg Európában. Hogyan jött? Hogyan támadt? Azt nem tudja megmondani senki. Úgy utazott egyik országból a másikba, vidékről vidékre. Ahol egyszer megtöltötte a temetőket, odább ment, nem tért többé vissza. Próbálták gyógyítani, védekezni ellene. Megtiltották megyeszerte a ...
„– Joachim, zsebében a » Kék Henrik « (ahogyan Frau Stöhr azt a lapos üvegszerszámot nevezni szokta, méghozzá olyan konokul szemérmetlen arccal, hogy Hans Castorp mindannyiszor a lelke mélyéig megbotránkozott) …” (Thomas Mann: A Varázshegy )
Magyarországon a 19. század végére a tbc (tuberkulózis vagy tüdőgümőkor) népbetegséggé vált, és nem túlzás azt mondani, hogy a 20. század elejére világméretű népegészségügyi problémává nőtte ki magát. ...
A kolerajárványok, amelyek az I. világháborúig többször is megjelentek Magyarországon, a betegeket kezelő orvosokra is nagy veszélyt jelentettek. Bakody József (1791–1845) győri orvos – aki az elsők között alkalmazta Magyarországon a hasonszenvi gyógymódot a kolerás betegek gyógyításában – egyes források szerint kétszer is megfertőződött, de teljesen felgyógyult a betegségből. Más orvosok azonban nem voltak olyan szerencsések, mint Bakody.
A pesti ...
Az isteni sorscsapások idején a buzgó ima, bűnbánat és a penitenciák mellett a hívek igénybe vettek minden olyan vallásos – vagy épp pogány – eszközt, amelytől védelmet, illetve gyógyulást reméltek. A mágikus, bajelhárító amuletteket többnyire a testen viselték, nyakba akasztva hordták, miként a Zakariás-keresztet is, amely a 17–18. században vált a pestis ellen óvó kellékek közkedvelt darabjává. Formája kettős kereszt, amely a spanyol Caravaca de la ...
Az ókori esetleírásokban is szereplő diftéria vagy difteritisz (torokgyík, torokpenész, roncsoló toroklob) az egyik legveszedelmesebb gyermekbetegségként szedte áldozatait évszázadokon keresztül. A betegség történetében a franciaországi járványok nyitottak új fejezetet a 19. század első felében: Pierre-Fidèle Bretonneau (1778–1862) francia orvos – akitől a diphteritis elnevezés és a kórkép leírása is származik – 1826-ban már elkülönítette a hasonló, ...
Betegségek idején az emberiség gyakran fohászkodott földöntúli segítségért, különböző istenek, majd szentek közbenjárását kérte a gyógyuláshoz. A középkorban a döghaláltól való félelem a pestisszentek kultuszának megerősödéséhez vezetett, ám ezekhez a patrónákhoz, patrónusokhoz más ragályos betegségek idején is szívesen fordultak a hívek. A sokszor kiszámíthatatlanul, gyorsan ölő kór a vágyott, szép halál ideálképét erősen veszélyeztette, ...
A fekete himlő elleni védőoltás – amelynek alapanyaga a tehénhimlő során keletkező kiütésekből származott – hatásosságának köszönhetően gyorsan elterjedt Európa-szerte. Magyarországon a 19. század első éveitől nem csupán az orvosok tollából jelentek meg művek a himlő elleni védekezés legújabb módszeréről, de az állam is rendeletekben igyekezett biztosítani az oltás megszervezését a vármegyékben.
Himlőoltási bizonyítvány az 1810–20-as ...
„ A háború a férfiakat kaszálta, a spanyol többnyire nőket és gyermekeket söpört le az élők sorából. Karinthy sem sejti még, hogy mire ér haza Besztercebányáról, ahová felolvasni hívták. A felesége már lázban feküdt ” – írja visszaemlékezéseiben Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona, a Karinthy-család barátja és legendagyárosa.
Valóban, a felolvasó körútról hazaérkező Karinthy Frigyes már csak elbúcsúzni tudott első feleségétől, a ...
Ma, a vírusos világjárvány idején a védekezés egyik kulcsszava a kézmosás. A megelőzésnek ez a módja szinte mindenki fejében szorosan kötődik Semmelweis Ignáchoz (1818–1865), az első orvoshoz, aki megfigyelései és az általa gyűjtött statisztikai adatok segítségével bebizonyította, hogy a betegségek részben kontaktus, részben pedig eszközök, levegő segítségével is terjedhetnek.
Franz Hanfstaengl (1804–1877) bajor festő 1836-os litográfiája egy ...
Semmelweis Ignác (1818–1865) felfedezését idézve Berend Pál (1898–1944?) újságíró „ A modern orvostudomány hatalmas fegyvere: a fertőtlenítés ” címmel közölt cikket az akkor már országszerte ismert és használt Lysoform fertőtlenítőszerről a Tolnai Világlapjá ban. Ekkorra a Lysoform nak már nem kellett külön reklám, majdnem minden háztartásban használták.
A Lysoform reklámja 1916-ban a Tolnai Világlapjá ban
A nagy sikerű Lysoform Stefan Alfred ...
A 19. század végére a mikroszkópok mindennapos használata már nemcsak a kutatások, hanem az oktatómunka részét is képezte. Az oktatásban alkalmazott mikroszkóphasználatot Lenhossék József (1818–1888) találmánya, a polymikroszkóp forradalmasította. Lenhossék ugyan anatómus volt, és nem mikroorganizmusokat, hanem szöveteket tanulmányozott diákjaival, de találmányának módosított változatai idővel átszivárogtak a mikroszkopizálás más területeire, így a ...
Albert Bruce Sabin (1906–1993) bakteriológus és gyermekgyógyász orvosi diplomáját 1931-ben New Yorkban szerezte. 1934-től az angliai Lister Intézetben ( Lister Institute of Preventive Medicine ), majd hazatérve a Rockefeller Intézetben dolgozott kutatóként. 1939-től egy cincinnati gyermekkórházban működött. 1941-ben bevonult a hadseregbe, ahol szintén kutatóként teljesített szolgálatot. A háború után visszatért Cincinnatiba, itt sikerült kidolgoznia a ...
A vírusok működési mechanizmusa, járványszerű terjedése nem csak a természetben figyelhető meg. Mesterséges környezetben, a számítógépek világában is előfordulnak – de főleg előfordultak – vírusjárványok, amelyek sok hasonlóságot mutatnak a biológiai vírusok működésével, terjedésével. A számítógép-vírus olyan algoritmus (számítógép által végrehajtható utasítások sorozata), amelynek célja, hogy önmagát titokban reprodukálja, terjessze.
...
Aszklépiosz (vagy latin nevén Aesculapius) a görög-római mitológiában több mint kétezer éve a gyógyítás istene. A görög orvosok ősatyjukat, hivatásuk forrását tisztelték benne. Szimbólumai – a kígyó és a bot – a mai napig megtalálhatók különféle egészségügyi épületek falán, elég csak a gyógyszertárakra gondolnunk, de szervezetek, egyesületek logóit is díszítik, így például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emblémáján is ...
Az elmúlt évek sokat emlegetett járványos betegsége a kanyaró ( morbilli ), amelyet sokáig vörös himlőnek is neveztek. A vírus okozta betegségről már a 7. századtól születtek leírások. Első részletes ismertetése Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (860–932) perzsa orvostól származik, aki a himlőt és a kanyarót tanulmányozva megállapította, hogy két különböző betegségről van szó.
A kanyarót sokáig a skarlát tal és a himlővel keverték ...
A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos vizsgálódás egyik tárgya lett, így a ma használatos maszkok, kesztyűk, arcvédők első típusai már a 20. század első évtizedeiben megjelentek.
A ...
A firenzei Palazzo Pitti természettörténeti és fizikai stúdiójában 1775-től működött Felice Fontana (1730–1803) anatómus vezetésével az a viaszmodelláló műhely, ahol olyan európai hírű viaszszobrászok dolgoztak, mint pl. Clemente Susini (1754–1814) vagy Paolo Mascagni (1752–1815). A tudományos és művészi kivitelezés tekintetében egyaránt magas színvonalat képviselő anatómiai szemléltető eszközök legszebb darabjait készítő műhely évtizedeken ...
„Egy fővárosi kis szabómester négy gyermekét skarláttal szállították be a fertőzőkórházba. A négy gyermek egyike már a skarlát előrehaladott hámlási időszakában volt és súlyos skarlátos vesebajban szenvedett, a többi háromnak a betegsége is nem egy időben támadt. Három nap múlva bekerül friss skarláttal az édesanyjuk is, aki, noha már 45 esztendős, éppen olyan erős mértékben kapta meg a skarlátot, mint kisebb gyermekei. (…) Alaposan kikérdezzük, ...
1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban működött.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy egy ilyen intézet hathatósan útját tudja állni a járvány gyors terjedésének, ezért hatókörét a ...
A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel) foglalkozik.
Hogyan alakult ki az orvosi mikrobiológia?
Ha időben visszatekintünk, láthatjuk, hogy sok esetben előbb jelent meg egy-egy hatékony megelőzési és kezelési ...
Utolsó kommentek