A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

A polymikroszkóp
A polymikroszkóp

A 19. század végére a mikroszkópok mindennapos használata már nemcsak a kutatások, hanem az oktatómunka részét is képezte. Az oktatásban alkalmazott mikroszkóphasználatot Lenhossék József (1818–1888) találmánya, a polymikroszkóp forradalmasította. Lenhossék ugyan anatómus volt, és nem mikroorganizmusokat, hanem szöveteket tanulmányozott diákjaival, de találmányának módosított változatai idővel átszivárogtak a mikroszkopizálás más területeire, így a ...

Sabin-cseppek
Sabin-cseppek

Albert Bruce Sabin (1906–1993) bakteriológus és gyermekgyógyász orvosi diplomáját 1931-ben New Yorkban szerezte. 1934-től az angliai Lister Intézetben ( Lister Institute of Preventive Medicine ), majd hazatérve a Rockefeller Intézetben dolgozott kutatóként. 1939-től egy cincinnati gyermekkórházban működött. 1941-ben bevonult a hadseregbe, ahol szintén kutatóként teljesített szolgálatot. A háború után visszatért Cincinnatiba, itt sikerült kidolgoznia a ...

Vírusok az informatikában
Vírusok az informatikában

A vírusok működési mechanizmusa, járványszerű terjedése nem csak a természetben figyelhető meg. Mesterséges környezetben, a számítógépek világában is előfordulnak – de főleg előfordultak – vírusjárványok, amelyek sok hasonlóságot mutatnak a biológiai vírusok működésével, terjedésével. A számítógép-vírus olyan algoritmus (számítógép által végrehajtható utasítások sorozata), amelynek célja, hogy önmagát titokban reprodukálja, terjessze.

...

A gyógyítás istene Rómában
A gyógyítás istene Rómában

Aszklépiosz (vagy latin nevén Aesculapius) a görög-római mitológiában több mint kétezer éve a gyógyítás istene. A görög orvosok ősatyjukat, hivatásuk forrását tisztelték benne. Szimbólumai – a kígyó és a bot – a mai napig megtalálhatók különféle egészségügyi épületek falán, elég csak a gyógyszertárakra gondolnunk, de szervezetek, egyesületek logóit is díszítik, így például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emblémáján is ...

A vörös himlő
A vörös himlő

Az elmúlt évek sokat emlegetett járványos betegsége a kanyaró ( morbilli ), amelyet sokáig vörös himlőnek is neveztek. A vírus okozta betegségről már a 7. századtól születtek leírások. Első részletes ismertetése Abu Bakr Muhammad ibn Zakarijja ar-Rázi (860–932) perzsa orvostól származik, aki a himlőt és a kanyarót tanulmányozva megállapította, hogy két különböző betegségről van szó. 

A kanyarót sokáig a skarlát tal és a himlővel keverték ...

Maszktörténet
Maszktörténet

A különböző betegségek kezdetektől fogva arra ösztönözték az orvosokat, hogy saját egészségüket, testi épségüket is védjék. A 19. század végén, amikor már világossá vált, hogy a fertőző betegségek hogyan terjednek, a vizsgáló orvosok egészségének megőrzése is előtérbe került és a tudományos vizsgálódás egyik tárgya lett, így a ma használatos maszkok, kesztyűk, arcvédők első típusai már a 20. század első évtizedeiben megjelentek.

A ...

Anatomia artificialis
Anatomia artificialis

A firenzei Palazzo Pitti természettörténeti és fizikai stúdiójában 1775-től működött Felice Fontana (1730–1803) anatómus vezetésével az a viaszmodelláló műhely, ahol olyan európai hírű viaszszobrászok dolgoztak, mint pl. Clemente Susini (1754–1814) vagy Paolo Mascagni (1752–1815). A tudományos és művészi kivitelezés tekintetében egyaránt magas színvonalat képviselő anatómiai szemléltető eszközök legszebb darabjait készítő műhely évtizedeken ...

A „piros cédulás” betegség – a skarlát
A „piros cédulás” betegség – a skarlát

„Egy fővárosi kis szabómester négy gyermekét skarláttal szállították be a fertőzőkórházba. A négy gyermek egyike már a skarlát előrehaladott hámlási időszakában volt és súlyos skarlátos vesebajban szenvedett, a többi háromnak a betegsége is nem egy időben támadt. Három nap múlva bekerül friss skarláttal az édesanyjuk is, aki, noha már 45 esztendős, éppen olyan erős mértékben kapta meg a skarlátot, mint kisebb gyermekei. (…) Alaposan kikérdezzük, ...

A budapesti Fertőtlenítő Intézet
A budapesti Fertőtlenítő Intézet

1892-ben a kolerajárvány idején egy olyan intézmény felállítása vált szükségessé Budapesten, amely lehetővé tette a vegyi úton nem fertőtleníthető tárgyak, elsősorban a textíliák dezinfikálását, azaz fertőtlenítését. Az intézmény ideiglenes jelleggel a Szent István Kórház területén, egy fabarakkban működött.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy egy ilyen intézet hathatósan útját tudja állni a járvány gyors terjedésének, ezért hatókörét a ...

Az orvosi mikrobiológia nagyjai és kicsinyei
Az orvosi mikrobiológia nagyjai és kicsinyei

A mikrobiológia a mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható élőlényeket kutatja, tanulmányozza. Az orvosi mikrobiológia ennek egy speciális területe, amely az emberi szervezettel kapcsolatban levő baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal, protozoonokkal (egysejtű élősködőkkel) foglalkozik.

Hogyan alakult ki az orvosi mikrobiológia?

Ha időben visszatekintünk, láthatjuk, hogy sok esetben előbb jelent meg egy-egy hatékony megelőzési és kezelési ...

Járvány a Bizánci Birodalomban
Járvány a Bizánci Birodalomban

I. Iustinianus bizánci császár mintegy 40 évnyi uralkodását (527–565) egyfajta aranykornak szokás tekinteni Bizánc életében. Virágzott a kultúra, a művészet, a birodalom területét nagy mértékben sikerült ismét megnövelni. Az uralkodó az egykori Római Birodalom helyreállítására törekedett mind területi, mind kulturális szempontból. Kiváló hadvezére, Belisarius vezetésével több sikeres hadjáratot indított a birodalom restaurációja érdekében ...

Fertőtlenítés – a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere
Fertőtlenítés – a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere

Régóta köztudott, hogy bizonyos „ragadós betegségek” megfékezését nemcsak a beteg emberek elkülönítése, hanem a környezetüknek tisztítása, különböző vegyi anyagokkal történő fertőtlenítése is segíti. A 19. században már nemcsak helyi megoldásként, hanem mindenkire vonatkozó közegészségügyi törvényekben is megfogalmazták a dezinfikálás , azaz a fertőtlenítés módját és menetét. Az egyik ilyen törvénytervezet 1875-ben, a közegészségügy ...

A bélpoklosság
A bélpoklosság

A történelem ismert járványai közül, a pestis mellett a legtöbbet a lepráról hallhattunk tanulmányaink során. A régi nevén bélpoklosság ként is emlegetett betegség kórokozója a Mycobacterium leprae, mely legjellemzőbb megjelenési formájában a végtagok és az arc csonkulását okozza. A baktériumot 1873-ban Gerhard Armauer Hansen norvég orvos izolálta.

1_ke_p_lepra_ketlepraswellcom.jpgKét leprást ábrázoló metszet, amint ételt kapnak a falon keresztül. (Wellcome Digital Collection)

A ...

Tüdőtöltés – a tbc-betegek gyógykezelése
Tüdőtöltés – a tbc-betegek gyógykezelése

Hosszú évekbe telt, amíg egy tüdőgyógyász, dr. Ábrahám Erzsébet diplomái eljutottak a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, a kacskaringós utat most nem részletezem. A tárgyak, iratok bekerülése éppen arra a koronavírus-járvány miatti bezárást megelőző hétre esett, amikor még folyt a múzeumi feldolgozó munka, tudtunk gyarapítani, leltározni. Ábrahám Erzsébet hagyatékából a múzeumba bekerült, feldolgozásra váró tárgyak, iratok majd akkor szólalhatnak ...

Irodalmi járványok 3. rész
Irodalmi járványok 3. rész

Daniel Defoe (1660–1731) alig 4–5 éves gyermekként élte át az 1665-ös londoni járványt, amelyről 1722-ben könyvet is írt A londoni pestis címmel. Nemcsak saját élményeire támaszkodott: alapos történeti kutatásokat végzett, például anyakönyveket tanulmányozott. Kutatásait kiegészítette a túlélők elbeszéléseivel és visszaemlékezéseivel, amelyek azután írói fantáziájának köszönhetően formálódtak regénnyé. 

1_ke_p_londoni_pestis.jpg„Pestisház” (a járvány ideje ...

Vámpírok és járványok
Vámpírok és járványok

A szlávok és románok körében igen régóta élt a hiedelem, amely szerint egyesek haláluk után démoni lényekké válnak, sírjukból lélektelen testükkel visszajárnak, megbetegítik az élőket, sőt járványt is terjesztenek ekképpen. Miután a Habsburgok 17. század végi háborúik során az Oszmán Birodalom egyes észak-balkáni területeit is ellenőrzésük alá vonták, a polgárosultabb vidékekről érkező tisztviselők megdöbbenve találták magukat szemben e ...

A démoni ragály Erdélyben
A démoni ragály Erdélyben

A 18. század eleji Magyarországon és Erdélyben szinte évente pusztított a pestis. Kevesen tudják, hogy még a Rákóczi szabadságharcnak is gyakorlatilag a járvány vetett véget. A pestisjárványok elleni szervezett védelmet csak a század végére sikerült kiépíteni az ekkor még Magyarországtól független Erdély keleti és déli határain. Hogy miként festett korábban egy efféle járvány, arra szomorú példa a lakosság majd egyharmadát kiirtó 1717–1719-es erdélyi ...

A tbc és a divat
A tbc és a divat

Az 19. század derekán az ideális szépségű nő légiesen sovány, áttetsző fehér bőrű, piros ajkú és csillogó szemű volt. A mai szemmel különösnek tűnő szépségideál hátterében egy akkor már pusztító járvány, a tbc állt. A tuberkulózis ekkor már világszerte népbetegségnek számított, de az okát még nem tudták meghatározni: úgy hitték, hogy a kór vagy örökletes, vagy a környezet ártalmai, mint a miazmák, esetleg a rossz levegő okozzák.

1_ke_p_1.jpg...

Táncjárvány
Táncjárvány

A vitustánc – orvosi nevén chorea Sancti Viti – állítólag Szent Vitus geislingeni kápolnájáról kapta nevét. Ennél a kápolnánál ugyanis, a 12–13. században, minden év májusában összegyűlt a környék fiatalsága, és addig táncolt egyfolytában, amíg össze nem esett. A táncot ekkoriban nem betegségnek, hanem gyógyerejű varázslatnak tekintették, amely egy esztendőre megszabadította a fiatalokat a „nyugtalanságtól”. Manapság vitustáncnak egy ...

A dajkák és a fertőző betegségek
A dajkák és a fertőző betegségek

A dajkaság intézménye végigkíséri az emberi történelmet. A 19. századtól kezdődően már nemcsak az arisztokrata, de a polgári családokban is egyre elterjedtebb és divatosabb magatartás volt, hogy dajkát fogadtak az újszülöttek mellé. A szárazdajka csak felügyelte a gyermeket, a szoptatós dajkák viszont táplálták, azaz szoptatták is őket.

1_ke_p.jpgSzoptatós dajkák várakoznak a közvetítő hivatal épülete előtt, Párizs, 1822. (Wellcome Digital Collection)

Az ...

Népi gyógymódok a pestis idején
Népi gyógymódok a pestis idején

Hazánkban a Mária Terézia (1717–1780) nevéhez kapcsolódó reformok teremtették meg az államilag szabályozott egészségügy alapjait. Az 1770-ben kiadott egészségügyi alaprendelete ( Generale normativum in re sanitatis ) már járványügyi kérdésekre és feladatkörökre is kitért. A modern közegészségügyi állapotok létrejöttéig azonban hosszú út vezetett, és a sokáig isteni sorscsapásnak tartott járványok idején az emberek gyakran fordultak a népi ...

Irodalmi járványok 2. rész
Irodalmi járványok 2. rész

Az itáliai romantika egyik híres regénye, Alessandro Manzoni (1785–1873) A jegyesek című műve – amelyről Goethe is elismerő véleménnyel írt –, 1827-ben jelent meg. A történet a 17. században játszódik és egy Milánó környéki jegyespárról szól, akik éppen az esküvőjükre készülnek. A szép Luciára azonban szemet vet a környék gazdag és hatalmas ura, don Rodrigo is. A fiatalok, Renzo és Lucia szökni kényszerülnek, menekülésük közben útjaik ...

A vírusok felfedezése
A vírusok felfedezése

Sok más fertőző betegséghez hasonlóan az influenzaszerű fertőző betegségeket is vírusok okozzák. Ezek olyan különleges élő szervezetek, amelyek csak más sejtekben képesek élni és szaporodni. Sokan felteszik a kérdést: vajon élőlények-e egyáltalán, vagy csak szerves képződménynek tekinthetjük őket? Jellemzően olyan aprók, hogy közönséges mikroszkóppal nem is láthatóak.

1_ke_p_1024px-reconstructed_spanish_flu_virus.jpgA spanyolnáthát okozó vírus rekonstruált képe (Wikimedia Commons)

A ...

A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai
A kézmosástól a hyperolig: a fertőtlenítés hazai nagyjai

Ha a kézmosás szót halljuk, mindannyiunknak Semmelweis Ignác (1818–1865) neve jut először eszébe, aki a boncolásokat végző orvosoknak és orvostanhallgatóknak kötelezővé tette a klórmeszes kézfertőtlenítést, és ezzel megakadályozta, hogy a szülő asszonyokat megfertőzzék a kezeikre ragadt kórokozókkal. (A kézmosás történetéről szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Semmelweis azt is felfedezte, hogy nemcsak a „hullaanyag” okozhat fertőzést, hanem ...

A mikrobiológia kezdetei
A mikrobiológia kezdetei

Egy új világ tárult fel 1674-ben Anton van Leeuwenhoek kereskedő, amatőr kutató szeme előtt, amikor a saját maga által készített első mikroszkóp segítségével megpillantotta a baktériumokat. Leeuwenhoek ezzel egy új tudományágat, a mikrobiológiát indította útjára, amelynek tudományos megalapozására a 19. század végén került sor, és Louis Pasteur kémikus munkája nyomán bontakozott ki. Ez a tudományág vizsgálja a mikroszervezeteket, azaz az összes olyan ...

Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei
Az ókori Egyiptom bajelhárító amulettjei

Az ókori egyiptomiak, akárcsak más korok népei, előszeretettel hordtak amuletteket vagy amulettekkel díszített ékszereket. Mágikus világnézetükkel összefüggésben az amulettek viselésének célja a természetfeletti erők megidézése volt: védelem betegségek, balesetek, tragédiák ellen. Ezt támasztja alá az is, hogy ezeknek a talizmánoknak a megnevezésére több szót is használtak, amelyek mind a védelemre, elővigyázatosságra, egészségre utaló igékből ...

Irodalmi járványok 1. rész
Irodalmi járványok 1. rész

A szépirodalmi művekben az emberi kapcsolatok ábrázolása és a drámai helyzetek kibontakozása még nagyobb feszültséget teremt, ha a cselekmény pusztító katasztrófák idején játszódik. A rettegett pestisről több klasszikus alkotásban is olvashatunk.

Giovanni Boccaccio (1313–1375) Dekameron című novellafüzérének az 1348-as firenzei nagy pestisjárvány adja az alapját. A kerettörténet szereplői a halálos fertőzés elől elvonulnak egy vidéki birtokra, ahol ...

Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész
Halotti rítusok a nagy járványok idején 2. rész

A patetikus, drámai halál utáni vágyat a középkor végére felváltotta a nyugodt, felkészülten fogadott, közösségi halál utáni sóvárgás, amely az emberi életúttal való számvetést követő, szenvedés nélküli elalvást idealizálta. A szép és jó halál, amelynek ceremóniájáról, rendjéről az Ars moriendi k (a „meghalás művészete” címet viselő könyvek) tájékoztatnak, feltételezi a haldokló aktív közreműködését. (A sorozat első része itt ...

Náthanevek
Náthanevek

Az antik orvostudomány a náthának a kór „székhelye” szerint három típusát különítette el: ha a nátha a fejet vagy a mellett támadta meg, görögül katarrhosz nak, latinul destillatio nak, ha a torkot, bronkhosz nak, illetve raucedo nak, ha pedig az orrot, korüdzá nak vagy gravedo nak nevezték. A náthaféleségek gyűjtőneve azonban egyszerűen rheuma , vagyis „folyás” volt.

A katarrhosz (kata + rhein = lefolyni) név és fordítása a latin destillatio (de + ...

Az első védőoltás
Az első védőoltás

Miután a 18. század elején a fekete himlő elleni védekezés eszközeként Európában is megjelent a varioláció, nagy népszerűségre tett szert a kontinensen. Az 1750-es évektől az európai uralkodóházak is előszeretettel alkalmazták ezt az eljárást, így Mária Terézia, II. Frigyes porosz és XVI. Lajos francia uralkodó is. (A variolációról szóló bejegyzésünk itt olvasható.)

Az 1700-as évek végén megjelent egy másik védekezési mód is fekete himlő ellen: a ...

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • kvadrillio: „Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével ... (2020.05.24. 11:43) Sabin-cseppek
  • kvadrillio: S.O.S.....!!!!!! NEMTOM ÉRTELMEZNI ?????!!!!! MOK...'''A járvány egyértelművé tette, hogy a közö... (2020.05.24. 11:37) Sabin-cseppek
  • Alien2000: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Jó reggelt. Gondolom maga sem ... (2020.05.24. 07:47) Sabin-cseppek
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: "Az oltásellenesek meg beaphatják. Az én szemenben minden oltásellenes pszichopata tömeggyilkos." ... (2020.05.24. 01:04) Sabin-cseppek
  • geegee: A vírusok az IT és az orvostudomány közös része, metszete. Az IT-Építőiparé pedig a tűzfalak. :D (2020.05.22. 09:14) Vírusok az informatikában
  • Utolsó 20