A járványok világa

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

A tbc elleni védekezés egyik eszköze – a köpőcsésze

„–Joachim, zsebében a » Kék Henrik« (ahogyan Frau Stöhr azt a lapos üvegszerszámot nevezni szokta, méghozzá olyan konokul szemérmetlen arccal, hogy Hans Castorp mindannyiszor a lelke mélyéig megbotránkozott) …” (Thomas Mann: A Varázshegy)

Magyarországon a 19. század végére a tbc (tuberkulózis vagy tüdőgümőkor) népbetegséggé vált, és nem túlzás azt mondani, hogy a 20. század elejére világméretű népegészségügyi problémává nőtte ki magát. A kór elleni küzdelmet széles társadalmi keretek között képzelték el, így fontosnak tartották a lakosság felvilágosítását, idővel pedig olyan eszközök használatának népszerűsítését, amelyek segítik a betegség elleni védekezést. Ezek közé tartozott a köpetgyűjtésre alkalmas edények, azaz a köpőcsészék széleskörű használatának terjesztése, amelyre az 1898 januárjában kiadott belügyminiszteri rendelet is felhívta a figyelmet.

A köpőedényeknek, köpőcsészéknek több típusa jelent meg, amelyek közül az egyik, az ún. Dettweiler-féle, zsebben hordható köpőüveg volt, amellyel Peter Dettweiler (1837–1904) német tüdőgyógyász a tbc elleni harc új higiéniai szabályait fektette le.

1_ke_p_77-221-1_c.jpgDettweiler-féle köpőcsésze, amelyet „Kék Henrik”-ként emlegettek Thomas Mann A Varázshegy című regényében (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 77.221.1. Fotó: Blahák Eszter)

A 19. század végére az orvosi kutatások bebizonyították, hogy a tbc nemcsak a levegőn, hanem a szennyezett táplálékon, tárgyakon és a poron keresztül is fertőz, így a padlóra köpés – amely gyakorlatilag minden társadalmi rétegnél szokás volt – kiemelt veszélyforrásnak számított.

2_ke_p_peter_dettweiler.jpgPeter Dettweiler (Wikimedia Commons)

Dettweiler 1874-ben a Frankfurthoz közeli Falkensteinim Taunusban alapított tüdőszanatóriumot, és speciális terápiát dolgozott ki a tüdőbetegek számára. A gyógymód a gazdag és magas zsírtartalmú ételek fogyasztásán és a fekvőkúrán alapult. Dettweiler fontosnak tartotta a betegek felvilágosítását a fertőzések kockázatáról, és a földre vagy zsebkendőbe köpés helyett 1888-ban kifejlesztette zseb köpőcsészéjét, amelyet 1889 áprilisában mutattak be a 8. Belgyógyászati Kongresszuson Wiesbadenben. A palack különlegessége abban állt, hogy egy kézzel könnyen ki lehetett nyitni, a belsejében pedig egy tölcsér szolgált a köpet elvezetésére. A palack az alján könnyen nyitható volt, ezáltal az ürítése és a tisztítása sem okozott nehézséget.

A Dettweiler-féle köpőcsésze Magyarországon is hamar elterjedt, és a 20. század elején több orvosi és népszerűsítő cikk jelent meg használatának fontosságáról, tisztításának figyelmes és szakszerű ellátásáról.

3_ke_p_75-104-2_49xi2a.jpgA Gloria Kötszergyár 1912-es katalógusából rendelhető köpőcsészék (MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 74.104.2. Fotó: Kohán Miklósné) 

Vámos Gabriella

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr1815903248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.06.21. 05:58:50

Vagy mondjuk le lehet szokni a köpködésről. Nem véletlen, hogy ma már nem nagyon használunk köpőcsészét, az emberek nagy része inkább nem köpköd.

wrstjnethn 2020.06.21. 09:13:01

Mi a francért köpködtek?

lutria 2020.06.21. 13:27:13

Az nem derült ki hogy "minden társadalmi rétegben"mit ettek-ittak vagy mi más ok volt amitől ennyit köpködtek.

Örömhernyó 2020.06.21. 16:41:54

@wrstjnethn: @lutria: Az mondjuk nyilvánvaló, hogy régen dohányport szippantottak, ez volt a tubák vagy brunót. Attól tüsszögtek. Ez is terjesztette a TBC-t, de hogy a köpködés mögött mi állt, az nem világos. Lehet, hogy a dohányzás, pipázás, hisz a szivar vagy füstszűrő nélküli cigaretta dohánya a szájba mehet, nyelvre ragadhat, lehet, hogy ezt köpték.
Amerikában a rágódohány elterjedt volt, Délen még ma is az. Azt használva köpköd az ember. De hogy ez Európában is szokás lett volna, arról nem tudok.
Szóval furcsa ez, mert alapból az embernek nem nagyon van köpködési ingere. Még szénanátha esetén is inkább az orrváladéka és könnye folyik meg tüsszög.

Tehetetlen Dodó 2020.06.22. 16:55:20

A "rágódohány" Európában is használatban volt.
Közismertebb népies neve: bagó... és amit kiköptek, az a bagólé...

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @midnight coder: "Matyinak meg látom, itt is elszabadult a kecskéje." - Hehehe.. de kihajították... (2021.03.19. 14:40) Pestis és antiszemitizmus
  • Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: @MAXVAL birсaman közíró: "Csak a kereszténység tudta megszakítani ezt az ősi mintát." - hahaha..... (2021.03.19. 14:39) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @midnight coder: "inkább azt csodálom, hogy a zsidók egyáltalán létezhettek abban a középkori Euró... (2021.03.19. 13:49) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @to:rppapa: "a mostani Covid idején éppen az ortodoxok voltak azok, akik nem voltak hajlandók beta... (2021.03.19. 13:47) Pestis és antiszemitizmus
  • CoolKoon: @MAXVAL birсaman közíró: Ez egész egyszerűen nem igaz. A zsidók elleni pogromokhoz ugyanúgy a paps... (2021.03.19. 13:41) Pestis és antiszemitizmus
  • Utolsó 20
süti beállítások módosítása