A járványok világa

Az MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár járványtörténeti blogja

Halotti rítusok a nagy járványok idején 1. rész
Bevezetés

Abban bizonyos vagy, hogy meg kelljen halnod:

De idejét, helyét annak nem tudhatod.

Kemény számadásra elő kell állanod:

Ezer szóra sem lesz egyet mit mondanod.

 

Nyéki Vörös Mátyás (1575 k.–1654) Egy szentelt vitéznek készülőt-fújó trombitája az emberi gyarlóságról című művének sorai hűen tükrözik a költő korának keresztény gondolkodásmódját, amely a halálra való mindennapi lelki készületre intette az elmúlással amúgy is családias viszonyban álló híveket. Történelmünk során a háborúk, éhínségek és a járványok évente ezreket és százezreket taroltak le Európa-szerte, a „létbiztonság” fogalma jószerével ismeretlen volt.

Voltak idők, amikor a halál gonosz démonként semmisítette meg mindazokat a rítusokat, amelyeket az ember szerettei elvesztésén érzett fájdalmában – saját megnyugtatására és a társadalom elvárásai alapján – végzett. A kíméletlenül és bekötött szemmel garázdálkodó rém, amely többnyire a pestis, a kolera és más ragályok álarca mögé rejtezett, tekintet nélkül minden érzelemre, a halotti szokások megváltoztatására kényszerítette az embereket. Kényszer volt ez, amelyet a járványok megfékezése céljából a hatóságok alkalmaztak, s a holtakat siratókra olyan feltételeket szabtak, amelyek ellenkeztek a hagyományokhoz hű, tisztességesnek tartott emberi magatartással.

1752a-szerk.jpg

Halottak tánca (fametszet, Hartmann Schedel: Buch der Chroniken und Geschichten… Nürnberg, Anton Koberger, 1493.) MNM  Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Fotó: Blahák Eszter

Kitaszítottság, a szabadságjogok korlátozása, a végtisztességhez való jog semmibevétele szinte büntetésképp hatott az ártatlanul szenvedőkre, akik épp ezért megbecsülték a felkészülten fogadott, nyugodt körülmények közötti, tisztes halált. A halállal való családias viszony nem csupán azt jelentette, hogy az ember elfogadta az eredendő bűnre szabott, s isteni kegyelemként felfogott, megmásíthatatlan „büntetést”, hanem azt is, hogy egész életét halálközelben töltötte. Krónikásaink megemlékeznek olyan aggastyánokról, akik 45 tömegjárványt is átéltek, hisz ezek az epidémiák periodikusan, 152030 évenként fel-felütötték a fejüket szinte minden vidéken.

A források már az ókortól kezdve beszámolnak tömeges fertőzéssel járó nagy járványokról, többnyire azonban sem a betegségek mibenlétéről, sem azok valós, kóroktani tényezőiről nincsenek megbízható adataink. Általános volt, hogy a garázdálkodó ragályokra csupán összefoglaló néven utaltak, miként a középkor folyamán a latin plaga szó mindenféle járványt jelentett. Maga a pestis kifejezés is csupán fertőzésre utalt, s csak később vált egy konkrét betegség, a Yersinia pestis baktérium által okozott kór megnevezésévé.

72-328-1-6-szerk.jpg

A halál zenekara (rézmetszet, Michael Rentz (1701–1758) Haláltánc-sorozatának része. 1753.) MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 72.328.1.6. Fotó: Blahák Eszter

A fekete halálként is emlegetett dögvész már korábban is dühöngött Európában, azonban az 1348-tól pusztító, három kontinensre  kiterjedő epidémiát minden bizonnyal a legsokkolóbb, legnagyobb hatású járványként tarthatjuk számon. Pusztító ereje jóval nagyobb volt az inkább csak szórványos jellegű ragályokhoz képest. Míg a himlő és a torokgyík nagyrészt gyermekek körében szedte áldozatait, a „hagymázas” megbetegedések pedig többnyire a mocsaras vidékeken jelentkeztek, addig a pestis, majd néhány évszázaddal később a kolera mindenkit letarolt, tekintet nélkül nemre, korra, társadalmi különbségekre és földrajzi viszonyokra. A betegség lefolyása is kiszámíthatatlan volt, hiszen hol napokig tartó hosszú szenvedés előzte meg a halált (bubópestis), hol pedig váratlanul, szinte minden előzmény nélkül, egyik pillanatról a másikra következett be az exitus (halál). Igaz, a nagyobb kínokkal járó bubópestis esetében nagyobb esély volt a felgyógyulásra.

A pestis elleni védekezést megnehezítette, hogy a betegség okairól, terjedésének módjairól csak a 19. század végén sikerült reális képet nyernie az orvostudománynak. Mindaddig csak sötétben tapogatódzva, a közvetlen tapasztalatokból leszűrt eredmények alapján próbáltak meg az orvosok különféle terápiás és kóroktani (etiológiai) elméleteket felépíteni, s velük karöltve a hatóságok megfelelő egészségügyi rendeleteket alkotni. A 18. század második felére sikerült is olyan szabályrendszert kidolgozni, amelynek segítségével a járványok elfojtása eredményesebb lett, s terjedésük megakadályozása hathatósabbá vált. A pestis ettől kezdve már inkább csak az elmaradottabb vidékeken ütötte fel a fejét, s a helyére lépő kolera megfékezése már egy készen kapott epidemiológiai szabályrendszer alkalmazására hagyatkozhatott.  

94-11-1-szerk.jpg

Holland mester: Iuventus proponit, Mors disponit (Az Ifjúság tervez, a Halál végez). Rézmetszet, 17. század második fele. MNM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 94.11.1. Fotó: Blahák Eszter

A rendeletek hatékonysága, eredményessége viszont erősen függött attól, hogy sikerült-e betartatni azokat, hiszen ezek sokszor nagyon kegyetlenül avatkoztak bele az emberek megszokott életmódjába. A lakosok mozgásának korlátozásával, a mindennapi munkák elvégzését gátló intézkedésekkel a megélhetési gondok égetőbbé váltak, a szegényebb néprétegeket éhínség fenyegette. Mindezekhez azok az akadályok is hozzájárultak, amelyek a betegek, haldoklók körüli teendők ellátását és a halotti ceremóniák tisztességes kivitelezését nehezítették vagy épp lehetetlenítették el. A ragálytól, a haláltól való félelem amúgy is sokszor hisztérikus megnyilvánulásokhoz vezetett. Ezek a tényezők együttesen vezettek járványos időkben a halotti rítusok egyes elemeinek megváltozásához, és rajzolták meg a tradicionális rend felbomlása következtében átalakuló halálképünket.

Horányi Ildikó

A bejegyzés trackback címe:

https://semmelweismuseum.blog.hu/api/trackback/id/tr8815549234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A járványok világa

Utolsó kommentek

  • ColT: A górcsőről viszont alig találtam valamit :D (2020.05.27. 19:12) A polymikroszkóp
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: asperger.hu/files/aspiszorolap.pdf Ez eddig a leges-legjobb Asperger-... (2020.05.27. 16:47) Sabin-cseppek
  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Vén motoros: Nálam soha nem állapítottak meg Aspergert, de teljesen magamra ismertem, amikor ol... (2020.05.27. 14:35) Sabin-cseppek
  • Vén motoros: @Kovacs Nocraft Jozsefne: "És ugye autista sem lettél? ;)" Nem, de azért az igazsághoz tartozik, ... (2020.05.27. 11:09) Sabin-cseppek
  • kvadrillio: „Erősebb beavatkozásra készül a kormány” - interjú Kincses Gyulával, az orvosi kamara elnökével ... (2020.05.24. 11:43) Sabin-cseppek
  • Utolsó 20